Kiss Annamária

MY LITTLE WALHALLA

KIS CSATA CHIOGGIÁBAN

Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté (Magyar Színház)

2015. október 25. - Kissancsa

_dsc2536.jpgGoldoni komédiáit mint a tökfőzeléket nem lehet elrontani. Könnyű limonádét várva ültem be a Pesti Magyar Színház bemutatójára, a Chioggiai csetepatéra, helyette azonban, már az első percben sült tököt szolgáltak fel. Meglepően jó volt.

A tök még sokszor visszatér, obszcén változatban és metaforaként, utóbbi burkoltan helyettesíti azt amire mindenki gondol. Az olaszok Molière-jének is tisztelt szerző leszakad a comedia dell'arte hagyományáról (főleg a lelket mintegy kiiktató színészi játékkal szakít), jól konstruált szövege az emberi természettel telített, nevetséges gesztusokkal karikíroz gyarlóságot, gyengeséget, jellemhibát. A darabjában két család között kisebb csata tör ki egy szelet sült tök elfogadása miatt, szerelmi perpatvarok sorát indítva el. _dsc2689.jpgA főtéren csipkeverő asszonyok és férjhez menni vágyó lányok ugranak egymásnak szó szerint , a szellemes szócsata tettlegességig fajul. A rendező Kéri Kitty ötletessége itt villan először: a verekedést nem naturalista módon ábrázolja, hanem Vivaldi zenéjére látványos, lassított felvételnek látszó tánccal imitálja, amit a korabeli és a mai testbeszéd és mozgás keveredése tesz humorossá. Tetszik, ahogy a főhősnőt, Luciettát játszó Balsai Móni arcán vicces, trendi, csajos grimasz többször esetlen kung fu elemeket használva viaskodik, eszünkbe juttatva szereplését a távol-keleti hangulatú Rókatündér című filmben.

_dsc2567.jpgFontos szereplő Isodoro, a jegyző is (Rajkai Zoltán). Így beszél róla a rendezőnő egy interjúban: "Szerintem Goldoni saját magát írta meg ebben a szerepben. Ő maga is élt ebben a kis Velence melletti halászfaluban, ezért nagyon jól ismerte az ott élők mindennapjait, érzéseit. A kirekesztettség, féltékenység, vagy rosszindulat, az ármánykodás mindenhol megtalálható. Ennek ellenére – akárcsak Goldoni – én is hiszek abban, hogy az ember képes a változásra, nevelhető, és sok-sok bonyodalom után egyszer csak minden jóra fordul. Főleg ha van hozzá jó szándék is, amit Chioggiában Isidoro, a büntetőbírósági jegyző – kívülről jött emberként – képviselni próbál." De a jegyző korántsem makulátlan, kotnyeleskedik, fontoskodik, ráadásul hivatalában, ha finoman is, de állandóan csajozik vajon Goldoni ezekben a szokásaiban is hasonlított rá?

_dsc2687.jpgKedvenc részem is Isidorohoz kapcsolódik: mikor külön-külön meghallgatja a beidézett sértett nőket, mind megijed, hogy eskü alatt kell vallania, de pusztán az életkorukat akarják mindenáron eltitkolni. Egyéniségükhöz mérten, kifejezetten mókásan keresik a kiutat  köszönhetően a női rendezésnek. A hiúság fokozatainak ábrázolása pontos és találó, biztos vagyok benne, hogy egy férfirendezőnek nem ez lett volna a jutalomjelenete.

Toffolo szerepében Takács Géza is jól érzi magát, energikusan kétbalkezes játéka nevetésre ingerel.feher_bohoc7.jpg A faluban egyetlen ártatlan személyt találni csupán, a mindig tiszta fehér ruhát viselő Canocchia (Ágoston Péter), aki sütőtököt árul. Az egyszerű fiú a darab végére, egyre nehezebb vásári mutatványokat produkálva, tökre átlényegül: ő lesz a comedia dell'artéban is gyakran megjelenő Fehér Bohóc (fotó: Faluhelyi Fanni).
Nem ártatlan, nem is ártalmatlan, de nagyon szórakoztató figura Eperjes Károly Fortunatoja. A színész valamennyi jellegzetes "kellékét" kitűnően használja: érthetetlen, hadaró beszéd, kapkodó mozdulat, végtelenül buta arc, bávatag tekintet, ránézésre nulla IQ. Taps! "Víg kacajok, eleven tapsok lelkesítették át a XVIII. századi poéta kedves vígjátékát" – írja Kosztolányi Dezső Goldoni egyik előadásáról. Itt sem volt ez másként. _dsc2844.jpgHangulatos, szórakoztató, sodró, szemnek kellemes, Velencét és a tengert idéző díszlettel (még csordogáló szökőkút is van, úgyhogy senki se felejtse, hol a mosdó), közönségesen harsány színészi játék helyett kikacsintós, ugyanakkor vagy épp ezért vicces megoldásokkal, a hepiend alatt pedig igazi örömtánccal. Közeleg Halloween éjszakája, aki teheti, kérjen sült tököt a bohóctól.

 

(Fotók: Zsigmond László)

 

Isidoro, jegyző: Rajkai Zoltán

Toni, halászbárka-tulajdonos: Gáspár Tibor

Pasqua asszony, a felesége: Tóth Éva

Lucietta, Toni húga: Balsai Móni

Titta-Nane, halász: Gémes Antos

Fortunato, halász: Eperjes Károly

Libera asszony, a felesége: Juhász Róza

Orsetta, Libera húga: Soltész Bözse

Beppe, Toni öccse: Horváth Illés

Checca, Libera másik húga: Gáspár Kata

Toffolo, matróz: Takács Géza

Vicenzo, kereskedő: Fillár István

Altiszt: Rancsó Dezső

Szolga: Pavletits Béla

Canocchia: Ágoston Péter

 

Díszlet-jelmez: Berzsenyi Krisztina

Mozgás: Frank Róbert

 

Rendező: Kéri Kitty

Bemutató: 2015. október 16.

Pesti Magyar Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://mylittlewalhalla.blog.hu/api/trackback/id/tr677975207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.