Kiss Annamária

MY LITTLE WALHALLA

TRAVEL BLOG: Hurgadha májusban

Egyiptomi útinapló

2018. május 31. - Kissancsa

 

hurgadha_steigenberger.jpgAz idei második charter járattal indulunk Egyiptomba, dugig a gép, negyedét egyenpólóba öltözött búvárok foglalják el, kicsattannak a rájuk váró vizes izgalmaktól – Hurgadha híres búvárparadicsom, ezt tudjuk. Az egyetlen üres hely pont mellettünk van, a titkunk, hogy folyosó mellé kérjük a jegyet, úgyis szinte mindenki az ablakhoz szeretne ülni (a folyosónál kényelmesebben lehet nyújtózkodni, és nem kell másokon átvergődni, ha a mosdó felé vennénk az irányt). Nem rémlik, hogy bérelt járatokon osztanának ételt-italt, itt most mégis ez a helyzet; arab vajas piskóta, guava lé, kávé, tea és ásványvíz gurulva érkeznek üléseinkhez – nem unatkozunk a jó háromórás úton. Könyv is van nálunk.

A sivatag látványa mindig elképeszt, a magasból pláne „látszik” a végtelen. A helyi repülőtér meglepően nagy és modern, a néhány évvel korábbi kezdetleges épület alig volt alkalmas fogadótér, indulásra várakozva csak a földre lehetett leülni. De a népszerű üdülőváros rohamtempóban halad a korral, leszállva a helyközi járatról, kongó óráscsarnokba toppanunk. Időbe telik, mire átvergődünk a szigorú ellenőrzéseken, a vízum kitöltésénél a tollvadászat okoz gondot – ma már alig hordunk maguknál írószerszámot. (Kivéve talán az írókat, vagy nem is tudom). Barátságos arab utazási referens fogad minket, és atyaian az egyik ötös számú transzfer buszhoz navigálja tanácstalan csoportunkat (bizonytalanok vagyunk a megfelelő busz kiválasztásában, mivel többet is az ötös számmal jelöltek, nem találjuk a logikát).

palmak.JPGSzállodánk első a sorban, a tovább utazók kissé irigyen nézik lekászálódásunk, amit borravalódömping követ: a csomagot leemelőnek, a sofőrnek és az utazási képviselőnek is adogatjuk az érméket. Öt perccel később kiderül, hogy elhamarkodtuk a jutalmazást, nem a megfelelő szállodánál vagyunk; ez itt az Steingenberger Aqua Magic, mi viszont a Steigenberger Al Dau Beach-be tartunk. Később megtudjuk, jó nekünk, hogy kétféle Steigenberger fekszik egymás mellett, mert a gyerekes családok mind a víziparkos helyre mennek, a mienk viszonylag nyugalmas lesz.

A melegből jólesik a légkondicionált lobby-ba bevágódni. Hatalmas, keleti hangulatú csarnok, bárokkal és kis szökőkutakkal feldobva, amiktől kissé megcsap minket az afrikai luxusérzés. Becsekkoláskor wellcome drinket kapunk, és a piros habzó bort leszámítva, az ügyintézés a szokásos mederben, flottul folyik. A hordárnak borravalót adunk, közben megfordul a fejünkben, ha továbbra is ilyen intenzíven hálálkodunk, jóval az utazás vége előtt el fog fogyni az eurós aprónk.

img_7245.JPGA szoba némiképp szerényebb benyomást kelt, mint a nagyszabású, első pillantásra megnyerő fogadótér, igazából semmi extra nincs benne, a mérete megfelelő, az erkély – habár picike – szép panorámájú; kis részben tengerre néző, egyébként a medencével szabdalt pompás kertre nyíló. Egyedül az egybeépített fürdőszoba és wc nem nyeri el tetszésünket, az is csak az alig takaró üvegajtó miatt, amit becsukni sem lehet rendesen – két ember távolabbi ismeretsége vagy friss kapcsolata esetén azért ez elég indiszkrét. Szobánk legnagyobb ékessége – s ezt később tudjuk meg – az ágyainkra a takaríts után ráhelyezett, művészi gondossággal kivitelezett törülközőorigami, a napi meglepetések közül egy tekergőző trópusi virág és egy kígyótól megijedő szurikáta család voltak a leglátványosabbak.

Délben jólesik elfogyasztani könnyű ebédünket hűsítő ital mellett a rendelkezésre álló három grill egyikének az árnyas, ventillált teraszán, honnan a kilátás a medencében lubickoló szállóvendégekre és a látómezőt mindig mindenhonnan betöltő pálmafákra esik, s ez az idilli kép maga a hamisítatlan nyaralás. Étlapról és svédasztalról egyaránt választhatunk, a fogások változatosak. A vacsorát a központi étterem teraszán költjük el, mely minden esetben svédasztalos, és polipban gazdag. Úgyis mondhatnánk, jellemzően polipalapú az étrend, sokféle módon elkészítve, persze a zöldség és gyümölcs mellett (egyébként mindenféle hús megtalálható a kínálatban, de a soklábú puhatestűből van a legtöbb – a környék vize dúskálhat benne). All inclusive ellátásra fizettünk be, a mennyiségre nincs is panasz.

hurgadha.JPGEgyetlen probléma az étkezésnél, hogy nincsenek föltűntetve az allergén összetevők, én pedig laktózérzékeny vagyok. Egyiptomi utazásra különben is ajánlott fölkészíteni a gyomrunkat, hát még, ha ételallergiával nehezítjük helyzetét. Nem is sikerült megúszni a gyomorrontást. Biztosításommal felszerelkezve, egy napos rosszullét után utam a szállodaorvoshoz vezet. Egy olyan infúziókombótól, amitől pár órával később superwomannek érzem magam, és néhány hatásos, az utazás végéig szedendő gyógyszertől másnapra meggyógyulok. Kaptam gyomorfertőtlenítőt, hasfogót, helyspecifikus antibiotikumot és multivitamint. Aki tudja magáról, hogy az emésztése érzékeny, ezeket a szereket – az antibiotikumon kívül – még otthon beszerezheti, és megelőzésként nyugodtan elkezdheti őket beszedni, legközelebb én is így fogok tenni.

Ha kíváncsi vagy a teljes úti beszámolóra, itt találod.

Meg itt.

(Saját fotó)

A bejegyzés trackback címe:

https://mylittlewalhalla.blog.hu/api/trackback/id/tr4014013452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.