My Little Walhalla

RÁKATTANVA A SOROZATOKRA

2019. szeptember 09. 21:31 - Kissancsa

sorozatok.JPGImádjuk a sorozatokat. Kevés szórakoztatóbb kikapcsolódás létezik, minthogy kényelmesen elhelyezkedve a tévénk, laptopunk, filmvásznunk stb. előtt megnézzük a várva várt következő (meg még egy, és még egy…) részt a kedvenc sorinkból, hogy végre megtudjuk kit vett el, ki robbantotta fel, miért halt meg stb. A választék az online streaming csatornáknak, az okos televízióknak és a mozik háttérbe szorulásának köszönhetően óriási. A minőség pedig olykor le is pipálja az egész estés filmeket (gondoljunk csak a Csernobil című miniszériára). Cikkemben olyan tippeket szeretnék adni, amikkel sorozatnézési szokásaidat kiegészítve még teljesebb élményt kaphatsz. Bónusznak bekezdésenként egy-egy odaillő szériát is ajánlok. 

A technika angyala

Ha már betört otthonunkba a technika, állítsuk a magunk oldalára! Tanulmányozzuk a legapróbb részletig, mire képes a televíziónk, projektorunk (tesztelhetjük a képi világáról is ismert Altered Carbon-t nézve), a mozicsatorna vagy streaming szolgáltató, és mit tartalmaz előfizetésünk. Tudtad, hogy létezik távirányító, aminek lézerfénye érintőképernyőt varázsol a tévénkből?

Kuckózz be!

Érdemes kipróbálni szokatlan ülő- vagy fekvőhelyeket a szobában. Szedjük le a kanapé díszpárnáit, helyezzük el őket a földön, párat támasszunk a bútor szélének amolyan fej- vagy háttámasznak. Terítsük le az egészet puha takaróval, mintha ágyat csinálnánk, és szóljunk anyunak, a szerelmünknek, a szomszédnak vagy a cicának, hogy készen áll a terep a sorozatmaratonhoz. Ha a Dontown Abbey-t választod, fokozhatod a hangulatot illatgyertyákkal is. (Nem Breaking bad, csak simán breaking: 2015 után, idén egész estés mozifilmmel folytatódik a Downton Abbey.)

Bekészítés

Keverjünk be hűsítő vagy éppen meleg italokat. A rágcsákat, krékereket, sütiket se hagyjuk ki (persze egészséges kivitelben). Dekoráljunk, ha időnk engedi. Nem nézhetünk filmet pattogatott kukorica nélkül – fogadjuk el, nincs mese. Pattogtassunk lábasban vagy kukoricapattogtatóban. A háztartási pattogtatónál mókásabb háztartási gépet nehéz elképzelni: mint egy játszóház szórakoztató berendezése, látványosan robbannak ki nagy röppályát leírva a kukoricaszemek. És az illat! Készítsük el a klasszikus tartót: hajtogassunk tölcsért fehér papírból (legjobb zsírpapírból), az alját csavarjuk meg, majd hajtsuk kicsit be. Ízesítsük extra szűz olívaolajjal, esetleg kevés sóval, annál több fűszerrel. Olvadt sóskaramellával! Itt az idő, hogy megkóstoljuk az amerikai filmekben dicsért színes drazsékkal turbózott verziót. Hirtelen nem jut az eszembe egy konkrét amcsi filmcím sem, amiben ez volt, de ajánlok egy újabb tengeren túli sorozatot: a Célszemélyt.

Sprint vagy maraton?

Megoszlanak a vélemények, hogy a részeket érdemes-e napról napra nézni, vagy inkább éjt nappallá téve, sorozatmaratonként a teljes évadot ledarálni. A „darálni” szóban benne van, hogy felületesebb lehet a szórakozás – nincs idő megvitatni az utolsó epizód történéseit, elgondolkodni rajtuk stb. Mellette szól, hogy friss élményként jobban emlékszünk az összefüggésekre, részletekre, a fontosnak bizonyuló jelenetekre. Mindez évadokban mérve is igaz. De kinek van ideje több évnyi termést végig pörgetni? Talán megint az arany középút, mondjuk a heti egy rész a jó? Kivéve az olyasféléket, mint a Mr. Robot, amiben a szövevényes cyber- és pszicho-vonalak miatt ember – akarom mondani, robot – legyen a talpán, aki követni bírja némi kihagyás után. (Egyébként nem lövök le poént, ha még nem láttad, és elárulom, ebben kulcsszerepet játszik egy, a mozikból ismert nagyüzemi kukoricapattogtató.)

A szolgálólány meséje

Az sem mindegy, milyen körülmények közt ülsz le a kedvenc folytatásosod elé. A szolgálólány meséjét és az Aranyéletet nem ajánlatos szomorú vagy ideges lelkiállapotban, sötétben, egyedül nézni. A Különös dolgok azonban este, a barátokkal esnek igazán jól. A Westworldnek szintén jót tesz a társaság, hogy a végén közösen elfilozofálgatunk a robotika jövőjéről.

Divatinspiráció

Öltözz be hozzád közel álló karakterek outfitjeibe, és abban ülj neki az új résznek, vagy másnap abban menj a barátokkal/ barátnőkkel fagyizni. A csajoknak erre mi sem alkalmasabb, mint a Szex és New York , Jóbarátok (érettebb generáció) és a Pletykafészek (fiatalabbak) szereplőinek emblematikussá vált ruhatárának tanulmányozása.

Természetesen mindenkinek más szokások (és sorozatok) fekszenek, fentiek csak ötletek, bár sokan egyetértünk azzal, hogy az otthoni televíziózás előnye a kényelmes fekvőhely, és az, hogy el is alhatunk közben.

freddy_my_love_gossip.jpg(Egyik kedvenc youtuberem, Freddy My Love a Gossip Girl Jenny Humphrey-ének öltözött.)

(Fotó: Jeshoots)

Szólj hozzá!

A gamer lányok

2019. szeptember 07. 13:29 - Kissancsa

Ismerd meg a női gamerek világát!

A budapesti gamer törzshelyen négyen üljük körbe az asztalt. Mellettünk a lövöldözős játékgépek békésen pihennek, mögöttünk a futball világbajnokság harcias nyolcaddöntője megy – a beszélgetéshez fogyasztandó italainkat a szemközti bárpultnál rendeljük. Miután poharunkkal kényelmesen elhelyezkedtünk, ismerkedjünk meg e cikk főszereplőivel.

Ha gaming, akkor jellemzően fiús területre gondolunk, pedig szép számmal képviseltetik magukat a lányok is. Persze biztosra veszem, hogy mindhárom beszélgetőtársam inkább csajosnak mondható játékokkal játszik, például a League of Legends-szel, ahol egyszerre akár három felé is figyelsz és mikromenedzselned is kell – azonnal rám cáfolnak.

Egy-két kivételtől eltekintve – kifejezetten lányosak a mobilra fejlesztett öltöztetős és sminkes játékok –, sztereotipizálás a fiús és lányos játékok megkülönböztetése. Érdeklődési körtől függ, ki milyen típusút kedvel. A háborús tematika inkább a fiúknak jön be, de egy-egy lövöldözőssel a lányok is jól elszórakozhatnak. Én főleg fantasy és sci-fi szerepjátékokkal játszom, ilyen jellegű történeteket szoktam olvasni is” - mondja Lor.

Sophiaso érdekesnek találja felvetésem, hogy a mostanság egyik legnépszerűbb League of Legends azért lenne lányos, mert egyszerre többfelé kell figyelni.

„Valóban sok lány is játssza, de nem hiszem, hogy ezért. Abban látom a varázsát, hogy női karaktereivel jól azonosulsz. A komolyabb narratívájú szerep- és kalandjátékokat szeretem, ezekben hosszú időt töltök karaktergenerálással, ami elég lányos elfoglaltság, külön élvezem, hogy szép ruhákat lehet venni. Párom random gombbal választja a karakterét, én három órát is elpepecselek a válogatással. Fontos az azonosulás; hozzám hasonlót vagy valaki szimpatikust választok. A nemi sztereotipizálásnak a mobiljátékok ellene tartanak azzal, hogy egyre többen vonódnak be alapszinten. Elég, ha mondjuk szókeresőt vagy öltöztetőst játszol – észre sem veszed, hogy nyomogatsz, hamar bevonz a világa (...)"

(...)

A teljes riport itt, a Glamour online oldalán!

A cikk eredetileg a Glamour 2018. novemberi számában jelent meg.

Fotók: Zsólyomi Norbert

domoszsuzsanna.jpg

pallzsofia.jpg

szegedianita.jpg 

A képeken Dömös Zsuzsanna (Lor), Páll Zsófia (Sophiaso) és Szegedi Anita szerepelnek. 

Szólj hozzá!
Címkék: interjú gamer

A tetovált lányok

2019. augusztus 28. 10:23 - Kissancsa

A tetováltatással szembeni sztereotípiák még élnek; sokan a tetkót a „szegények ékszereként“ emlegetik, börtönre asszociálnak, vagy azt gondolják, azért tetováltatnak, mert bizonytalanok önmagukban. Esetleg unalmukban, nincs jobb dolguk. Galló Krisztina fotós barátnőmmel annak jártunk utána, valójában miért jut eszébe a nőknek, hogy véglegesen kidekorálják bőrüket, és hogy hazánkban mekkora a tetoválást viselők társadalmi elfogadottsága. 

Bizniszfotózásra jött Krisztinához ügyvéd lányismerőse, kosztümös fotókat készítettek, és amikor megigazította vendége ingét, meglátott egy kis darabkát a hátán lévő tetoválásból. Megkérte, mutassa meg, hagy csináljon róla képet. Beszélgettek, és Krisztina meglepődve hallgatta, hogy még mindig mennyi előítéletességgel találkozni a tetoválásokkal kapcsolatban. Más a megítélése egy nőnek, amíg kiskosztümben tárgyal mint ügyvéd, és más, ha kiderül, hatalmas tetoválás ékesíti. „Izgalmasnak találom a témát, évek óta terveztem foglalkozni vele, megmutatni ezeket az érdekes nőket. Felhívást tettem közzé, hogy keresek tetoválást viselő nem modell lányokat. Kértem, írják meg történetüket, mikor és miért kezdtek tetováltatni, mit viselnek és miért pont azt választották“, mesélte, mikor felkért, hogy készítsek riportot a projekthez készült képeihez. Közösen kiválasztottunk a jelentkezők közül három különböző stílusú lányt, akikkel egy kávézó teraszán kerekasztal beszélgetésbe fogtunk.  

A fotókat Galló Krisztina készítette (FotoGallo).

(...)

A teljes riport itt, a Glamour online-on!

A cikk eredetileg a Glamour 2018. októberi számában jelent meg.

matyassy_gabriella.jpgrohmann_reka.jpgszaszne_nikoletta.jpg

A képeken Mátyássy Gabriella, Rohmann Réka és Szászné Nikoletta szerepelnek.

Szólj hozzá!

LONDONBAN TÉNYLEG MINDIG ESIK

2019. augusztus 09. 17:40 - Kissancsa

london_metroban.jpgKezdjük ott, hogy Londonban minimum essen, ha odalátogatunk! Ez hangulatos sztereotípia, hozzátesz az élményhez. A grandiózus, masszív, főként barna árnyalatú középületek esőben csillognak, színeik mélyülnek. És nemhogy összemennének a mosásban, hanem mintha megnőnének! Építészeti stílusaik különbözősége ellenére passzolnak egymáshoz (talán a színharmónia miatt). Más a lépték, mint itthon – ha az épületeket nézzük, akkor is. A Paddington Station szintén nagy, belseje egyik általam ismert pályaudvarra sem hasonlít – ragyogóan tiszta, ami ellentmond a(z) (emberi) természet törvényeinek. Na, de előre szaladtunk. Álljunk be egy eresz alá, míg gondolatban visszamegyünk a landolásig, és míg kitaláljuk, honnan szerzünk esernyőt (a ködös Albionba elindulni ernyő nélkül – nórmálís!?). 

london_bertram.jpgTudtátok, hogy létezik a Roxfort Express? Oké, nem teljesen így hívják, ráadásul valóságosnak tűnik, de gyorsasága és a filmbe illő kalauz miatt könnyedén eszembe jut a Gatwick Express-ről, amivel félóra alatt beszáguldhatunk a fővárosba. Felszállunk, leülünk egy négyes asztalkához, mire a jóságos kalauznak kinéző jóságos kalauz tisztelettudóan elnézést kér, de jegyeink az egy vagonnal odébb lévő másodosztályra szólnak. Tényleg sajnálja. Átkísér, mikor pedig arrébb raknék az ülésről egy üres flakont, varázsütésre előttem terem, kikapja a kezemből a műanyagot, arcán joviális mosollyal bevarázsolja egy szelektív kukába. Jó angol komornyik módjára, diszkréten távozik, hogy az utazás végén örömteli itt tartózkodást kívánva vidáman meglengesse sapkáját. Filmvásznon érzem magam.

london_lookright.jpgA brit fővárosban a kutya sem törődik, milyen színű a gyalogátkelőnél a lámpa, viszont minden lelépés előtt eligazít a felfestés: look right – meg lehet szokni az ellentétes oldalú közlekedést. Még jobb a metróban az összes ajtó előtt a festés, a mind the gap figyelmeztetés, amit megállónként be is mondanak, biztos, ami biztos (és ami – varázsige helyett  – delejező szállóigéjévé válik csapatunknak). Elmetrózunk a Baker Streetre. Nem tévesztjük el a leszállást, a megálló falán Sherlock Holmes profilja a sorminta. A 221/b-be nem megyünk be, kígyózó sor áll a kapuban (ahogy a The British Museum előtti esőben toporgás is kimarad), inkább rendelünk még egy roundot a csapostól – az angol pub ugye must have.

london_rayban.jpgLondon Agatha Christie Bertram Szállóinak városa is lehetne, annyi egyforma békebeli london_dalek.jpghotel zsúfolódott össze. A szállásunktól nem messze is van egy, a Russell Square-en. Kedvem támadt bemenni mazsolás vajsüteményért (hello, Miss Marple!), mégis Camden Townban eszem életem legfinomabb sütijét, vegán kategóriában. A mézes-grízes kedvencemet gondolták újra. Újra és újra megkóstolnám, ha nem lennék már 1740 km-re. Egyébként ebben az ízes-színes-szagos-szélesvásznú forgatagban szépen megfér egymással a Ray-Ban és a dalek (hello, Doctor Who!) – minden kapható! A legalsó fotón látható pulcsit is innen lőttem, szinte szó szerint, mert az egész hely egy óriási vásári forgatag, valahol tutira akad céllövöldéjük.

london_telefonfulke.jpg Ahogy zsilip is tartozik a városrészhez. Figyelemre méltó látványosság, amint a tetején london_zsilip.jpgrózsaszínű fürdőkádat is szállító lakóhajó csupa békanyál közepette zsilipel. Ezt a furcsa látványt csak a telefonfülkében működő okosteló szerviz übereli – fej-fej mellett tudtam győztest hirdetni.

 

 london_temze.jpglondon_bigben.jpgLondonról szóló úti beszámoló nem lehet meg a Big Ben nélkül. Viszont kis híján nem lett meg! És ez meglep. De egy szó(játék)nak is száz a vége: azért megtaláljuk, ám csak az órarésze látszik ki az állványok közül. Felújítás alatt. Az ötórai teát hozzáigazítjuk, majd a Temze mellől angolosan távozunk. És ha már tejes tea, a reggeliről is beszéljünk.

london_folyoso.jpgA Royal National Hotelben szálltunk meg, ami arról lehet híres, hogy akkora szállodafolyosó nincs a világon még egy, mint ebben a komplexumban. Szürreális élmény a végén állni. A Royal National háromcsillagos, és bár nem hozza le a csillagokat, azt tudja, amit ígér, sallangmentesen, szikáran és tervszerűen. Ebben a szellemben tökéletes az english breakfast. Mondjuk méz nincs a teához, mert minek: eszedbe sem jut, hogy ne az előre bekevertet igyad, kis tejjel. A lekvár és a toast kompatibilisek; pont akkora a kenyér, amin egy dobozka narancsdzsemet a megfelelő vastagságban elkenhetsz. Az ételek közt szerepel még paradicsomos bab, sült bacon, kemény tojás, és ezeknél többre nem vágysz.

londonban.jpgHa pedig mindez nem győzött meg, hogy következő úti célod Nagy-Britannia legyen, utolsó érvnek jöjjön a helyiek kedvessége, szívélyessége és jókedve, ráadásul fele részük biztosan magyarul kedveskedik neked. Az eső meg ne szegje kedved! Kellemes keddet!

"Bye bye lon don don don goodbye!" (Illés együttes)

 

Szólj hozzá!
Címkék: utazás london

#1 LÉTEZIK MÉG A ROMANTIKA, VAGY CSAK A HASZONSZERZÉS HAJT?

2019. június 20. 13:52 - Kissancsa

A Carrie Bradshaw-projekt

Cikksorozatunkban a Szex és New York-sorozat témáit vesszük górcső alá, hogy a mai

Budapestre tükröztetve mi is megtaláljuk a válaszokat égető párkapcsolati kérdésekre.

Közhely, de igaz: a  világ turbófokozatra kapcsolt. Türelmetlenek vagyunk, az időnk sokba kerül – vajon a romantikus kapcsolat belefér még az életünkbe? Az igazi románc időigényes: figyelni a másikra, kedveskedni, együtt tölteni minőségi időt stb. Kapkodunk, belekapunk, nincs elmélyülés (e cikknek is rövidnek, lényegre törőnek kell lennie, hogy elolvassák), nem akarunk lemaradni semmiről – és senkiről. Mindent hamar feladunk, másikat veszünk. Szerelmi kapcsolatunkat is pótolhatónak tartjuk, és ahelyett, hogy rendbe hoznánk, inkább szakítunk, megcsalunk. Csalódunk. A ma embere úgy váltogatja partnerét, mint a zokniját.

Persze szeretnénk egyszer megállapodni, de nem biztos, hogy szerelemből. Meg akarunk felelni társadalmi elvárásoknak, szüleinek, szomszédnak, barátoknak vagy – haladó fokozatban – saját magunknak. À Dieu, édes álmok! A haszonszerzés motivál; a hűség, egzisztencia, hírnév, nemző képesség és még ki tudja, mi a prioritás. Ha várunk, hogy az áhított cél egybeessen a szívügyekkel, hosszú távon kéne gondolkodni, ami ráadásul nem kecsegtet tuti sikerrel.

Mintha a házasságkötési kedv alábbhagyna, és helyébe a maradandó tanulságnak a levonása kerülne, miszerint „a szerelem mulandó”. Egy Central Parkra néző ingatlan tulajdona viszont örök – teszi hozzá bölcselkedő arccal Carrie, a sorozat első évadjának második részében.

Pedig a meghitt szerelmi kapcsolat lehet az élet értelme, édessége, sója, sava-borsa stb. Gondoljunk csak a pillangók semmihez sem fogható táncára a hasunkban!

A szuper életkép és a témaötlet Galló Krisztinát (FotoGallo) dicséri.

Szólj hozzá!

Horror otthon

2019. június 18. 21:27 - Kissancsa

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elméleti szakos hallgatóinak vizsgaelőadása

otthon_kiallitas_performansz.jpgA helyszín kísérteties: a szocializmusban virágzó, mára elhagyatott Otthon áruház. Itt mutatták be a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakos hallgatói diplomamunkájuk részeként a színházi előadásukat Meghíztam a sötétben, mondjuk nem címmel, az Otthon elnevezésű, lakhatási problémákat boncolgató projekt keretében, az OFF-Biennálé Budapest szervezésében.

20190523_otthon_kiallitas_performanszok.jpgCsodálattal vegyes félelmet kelt a kies áruházbelső, melyet néhány reflektor gyéren világít meg. A földszint közepén kör alakú rész, az emeletek körfolyosó-jellegűek – mint egy rozzant mini kolosszeum, ez önmagában díszlet. Ráadásul kétértelmű: a kör alapterülete a színpad, még csak elkülönítve sincsen (az elején), és arra utal, hogy a hajléktalanok rendre beköltöznek elhagyatott épületekbe. A nézők leginkább képzős egyetemisták, külsőjük művészi hajlamú önkifejezésről árulkodik. Legtöbbjük szőnyegre ül, de vannak összecsukható székek is. Egyik alkalmatosság sem kényelmes. A kényelem ide nem is passzol – hippi kommunára hasonlít az összkép. A vagány közegtől kísérleti színházra számítunk.  

otthon_projekt.pngKísérteti színházat kapunk. A kultikussá vált Silent Hill-es számítógépes játékok harmadik része köszön vissza. Hasonlóan indul: áruházban elalszik egy lány, és mire felébred, egyedül találja magát a hatalmas épületben, sötétben. Elemlámpája csak kis részeket világít be, ahogy a monodráma szereplőjének, akit Raubinek Lili alakít, a zseblámpája is. Egyezés még, hogy hősnőnk szabályismertetéssel kezd, mik a lakhatási regulák, amivel kvázi életben maradhat, ugyanez a játékban az árnyékvilágra vonatkozik, ahol az emberélet szó szerint is a szabályok pontos betartásától függ. Az előadás ugyanígy két síkon játszódik: a kísérteties áruházi környezettől nem lehet elvonatkoztatni, de ez egyben Raubinek lakása (Otthon Áruház vs. otthon). A kettős sík a reális és szürreális kettéosztottságában is megjelenik. A főhős hétköznapian cselekszik – eszik, iszik, takarít, alszik –, de például vitustánca valóság feletti. E két nézőpont váltakozása dinamikát ad a darabnak, a figyelmet folyamatosan fenntartja.

(...)

A cikk folytatása a Prae-n található, itt.

(Fotó: Borsos Mátyás)

Szólj hozzá!

Örülünk A Harmadik Helynek

2019. április 25. 17:07 - Kissancsa

Varázslatos játékok a Nyitott nappaliban

kayamar_gonczrenata.jpgA Harmadik Helyen jártunk, egy panorámás budai lakásban fönntartott polgári szalonban, hogy a Nyitott nappali programsorozat részeként, a nappaliban megrendezett Varázslatos játékok című zenés irodalmi esten, a magyar költészet napjának előestéjén meghallgassuk Göncz Renáta, Magyaróvári Kayamar Viktor és Garaczi László közös és összehangolt előadását.

Kayamar énekes-zenész, műfaja a többszólamú improvizáció, az esten looperrel operál (a szójátékokra még kitérek). A looper-pedál szintetizátorra hasonlít, de kisebb eszköz, melyre különböző hangokat lehet fölvenni. A felvétel végtelenítetten, szólamokként visszajátszva aláfestés lehet énekléshez. Kayamar egyik alkalommal a mókás hangzású „dömper” szót is rögzíti, ezzel kísérve magát és lírai szoprán partnernőjét. Hallása és hangi kvalitásai különlegesek. „Nemcsak abszolút, hanem Herz-hallása is van. Ezt a ritka adottságát felhasználva igazi zenei kaméleonná vált, millió hangszín létrehozására képes, több mint öt oktávos hangterjedelme révén bármilyen szólamot elénekel a legmélyebb kontrabasszustól a kontratenorig”, olvasható róla a rendezvény beharangozójában. Halljuk felépülni a számokat szájjal kiadható hangokból, a végeredmény eléri a zenekari hangzást – ez sokadszorra is bravúrosnak tetszik. Mindezt jól kiegészíti Göncz Renáta csengőhangú éneklése. Közös játékukkal simán lehetnének egy tehetségkutató döntős versenyzői, ráadásul Garaczi próza- és versrészleteivel még biztosabb lenne az első hely. Ám ez itt A Harmadik Hely, ne szaladjunk előre!

varazslatos_jatekok.JPG

 

Garaczi először a Hasítás című, legújabb prózakötetéből olvas fel egy vicces passzust. Irodalmi rendezvényeken ritkán tapasztalható derültség lesz úrrá a közönségen, például ilyen soroktól:

 

 

Ekkoriban történik, hogy Kamilla egyik pillanatról a másikra vega lesz. Este hét óra tizennégykor még nem vega, hét óra tizenötkor már az. (…) Fél hétkor érek haza a könyvtárból, készülő vacsora illata fogad, (…). Kamilla meséli, hogy mikor a hentestől hazaérve kibontotta a csomagot, azt látta, hogy a csirke fejét betuszkolták a fenekébe, mintha a csirke meg akarta volna nézni magát belülről, és addig nyújtózkodott, míg elszakadt a nyaka, és bent maradt önmagában. Annál finomabb lesz, vigasztalom, de ez valahogy úgy hangzik, anál finomabb. A baljós jelek dacára meg se fordul a fejemben, hogy Kamilla nem vacsorát készít, hanem valami egészen mást, nem bazsalikomos csirke lesz, hanem megtérés.

A szójátékról elmélkedik az író, miszerint helye van a literatúrában, még akkor is, ha sokak szerint az irodalmi minőségnek nem sajátja. „Csak nem mindegy, milyen csavarokat használunk közben”, mondja. És megnyugtató, hogy erre vonatkozó dilemmámban – vagyis, hogy érdemes-e „szójátszani” írás közben – vele érthetek egyet.

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a folytatás is itt olvasható.

(Fotó: Huszár András)

Szólj hozzá!

Girl power

2019. április 24. 20:14 - Kissancsa

Jeanne d'Arc a Katona Kamrájában

jeanne_darc_katona_meszaros_blanka_mate_gabor.jpgFranciaország széthullott volna, és esetleg egész történelme másképp alakul, ha nincs Jeanne d’Arc, a tizenkilenc éves pásztorlány, aki látomásoktól és hangoktól vezérelve, a jelképévé lett hatalmas lobogóval, egész lényéből jövő lobogással a francia seregek élére állt. Hitet és reményt adott országának, a királyi jutalom mégis elmaradt, sőt az egyház halálbüntetésre ítélte. A Katona József Színházban Garai Judit szövegkönyvével az alkotók arra vállalkoztak, hogy Jeanne d’Arc-ot egy vitrinbe zárva mai szemmel kvázi átvilágítsák, és kiderítsék, mi okozta vesztét. Erre utal a darab alcíme: a jelenidő vitrinében.

jeanne-darc_katona.jpgJeanne vezetésével felszabadítják az orléans-i várat, és a lány azt is eléri, hogy VII. Károlyt megkoronázzák. Ám elpártolnak támogatói, még a király sem védi meg. Ekkortól elevenedik meg a színpadi kép. Előtte gyorsított felvételként lejátszott divatbemutató módjára felvonultak a szereplők. Azelőtt a címszereplő monologizált: Mészáros Blanka a történetből korunk nőjeként kikacsintva beszélgetést mímel a nézőkkel. A hitről beszél, hogy tenni kell érte, bizonyítani, hogy lelkünk mélyéből hiszünk. Elszántság süt a szeméből, pedig szinte még el sem kezdtük. Éles váltással – apródfrizurás parókájának felhelyezésével és lovagruhájának felöltésével – belép az üvegvitrinbe, a mindenkitől elzárt, magányos és időtlen létezésbe.

jeanne_darc_katona_domolky.jpgBírái fontosabb szereplői a százéves háború korabeli Franciaországnak (1337–1453), negatív koncepciótól vezérelt számonkéréseik dörgedelmesen és kíméletlenül koppannak az üvegen. Jeanne forog a vitrinében. Pert látunk, mely amolyan flashback módjára visszarepít a „küldetés” kezdetéhez, elvezet a halálos ítéletig. A pro és kontra megszólalások fényt deríthetnek a csodára, hogy e világi földöntúlit tudott cselekedni. „De miért kellett meghalnia? Ideológiai viták áldozata lett? Miért tagadta meg az ország, amelyikért heroikus küzdelemmel harcolt? Átfordulhat az eltökélt hit fanatizmusba, a kiválasztottság érzése önhittségbe?” – olvassuk a színlapon. Hegymegi Máté rendező Mészáros Blanka játékán keresztül visz közel a megfejtéshez. A naiva minden erejét beleadja, hogy elszántságát töretlen kimutassa. Hitében néha meging, és ez elég esendővé teszi, hogy ne csodatévő messiásnak lássuk. „Csodafegyvere” egyszerűen a női erő megnyilvánulása férfias terepen, a fiús külső ellenére is.

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg. A teljes szöveg is itt olvasható.

(Fotó: Dömölky Dániel)

Szólj hozzá!

Kóstolónyi Kosztolányi

2019. február 24. 19:41 - Kissancsa

Összművészeti borkóstolás a Budapest Jazz Clubban

A címben lévő szójátékot sajnos nem én találtam ki, csupán kicsit módosítottam; a VinoSofia által szervezett összművészeti programsorozat debütáló darabjának adták a jópofa elnevezést. És nem ez volt az egyetlen pozitívum a borkóstolással, zenével és irodalommal megtöltött Egy kóstolónyi Dezsőről szóló esten. Mindezt a slow drinking jegyében élvezhettük, vagyis ráérősen ízlelgettük az alkalomra összeválogatott borokat. Emeljük poharunkat Esti Kornélra a Budapest Jazz Clubban!

A különterem előtt, a jegyünk láttán rögtön kapunk borospoharat és kinyomtatott menüsort, teli kézzel foglalunk helyet az emelvény széksoraiban. A törékeny talpaspohár, pici tér, a lampionszerű színes lámpák fényétől a félhomály és a volt mozibelső máig is érezhető édeskés illata eltávolítanak a hétköznapi gondoktól, jólesőn dőlünk hátra puha székeinken. Feltűnés nélkül megy a sürgés-forgás, a két zenész is nesztelen ül le hangszereivel, egyikük kezében fuvola, a másiknál gitár. A színész – az írófejedelem kedvenc kiegészítőjét felidézve, csokornyakkendőben – már játszik, mímeli mintha régóta ücsörögne a mikrofon előtt. A borszakértő kidolgozott, gyakorlott, könnyed gesztusokkal készülődik. A székek közti asztalkákon borosüvegek behűtve. A lila fedeles műanyag alkalmatosságról menet közben kiderül, hogy visszaöntésre szolgál, ha nem ízlene az ital, netán sokallanánk. A programfüzet menüként négyféle bort kínál a négy Kosztolányi-részlet és a fölcsendülő dalok, zeneművek mellé, találó címek alatt tálalva a kombókat. A három művészeti ág számai egy-egy jellemzőjük mentén összefüggenek egymással, és mivel itt olyan zenészek lépnek fel, akik több műfajában is otthonosan mozognak, nem okoz gondot, ha régi és kortárs, illetve komolyzene és könnyedebb dalok váltogatják egymást.

Könnyű az első etűd. Esti Kornél énekéhez a club szellemét is megidézve Dave Brubeck: Take Five című, a modern jazz klasszikusának számító művét kapjuk, extra száraz Zardetto proseccóval. „A gyümölcsös habzó bor az északkelet-olasz régióban tipikus”, mondja a somelier. Megindokolja választását: „e pezsgő bor egyszerre egyszerű és bonyolult, sekély és mély”. A szöveg is a „fényes ízek varázsáról” szól, és arról, „mily sekély a mélység”.

A második rész Tiszta őrület: Zenében Isaac Albeniz Tangója és Astor Piazzola Libertangója következik, felolvasásnak Esti Kornél negyedik fejezete. A 19. századi spanyol és a 20. századi argentin zeneszerző művei időben és térben is különböznek, mégis harmonikusan hangzanak egymás után. A kínált Olaszrizling 2017 őszinte és nagyon magyar. Azt is megtudjuk, hogy az Olaszrizling a hazai bortermelés negyven százalékát adja. Nem kérkedik, nem ámít, állandó minőségű – biztos befutó. Esti Kornél a Becsületes Városban kóborol. Itt nem rejtik véka alá, ha lőre kerül az asztalra, a korcsmáros kerek-perec megmondja, hogy rossza a bora. Az őszinteség a bölcsesség jele lehet – veti fel a főhős. És a kapatosságé is – fűzzük tovább a gondolatot. A nedű kortyolása közben nagyot derülünk az íráson, például Hörgő Henrik verseskötetén, melyet a városban még senki nem vett meg, vagy mikor a helyi hírharsonáról hallunk, melynek minden sorát megfizetik, tehát tuti nem mond igazat, de legharsányabbak vagyunk a göcseji nyelvjárással beszélő francia tanár hirdetése hallatán.

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a folytatás is ott olvasható.

(Fotó: VinoSofia)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Fedezzük föl Mauritius-t!

2019. január 23. 13:38 - Kissancsa

Köztudott, hogy Mauritius-on szuper a tengerpart és az időjárás, de ezeken kívül is bőven rászolgált a hely a felsőfokú jelzőkre. A sziget számos kultúra olvasztótégelye (kreol, francia, kínai, indiai), bőven van mit felfedezni turistaként. Kezdjük Észak-Mauritius-szal, ami csupa szín és szív.

Édes kaland: Egy korábbi cukorgyárban található lenyűgöző múzeumban megtudhatjuk, milyen szerepet játszik évszázadok óta a cukor Mauritius életében. Ehhez érzékenyen be van mutatva a gyarmati világ cukornádhoz köthető rabszolgasága is.

Pamplemousses (Grapefruit) Botanikus Kert: Ez a botanikus kert minden turisztikai listán a kötelezően megnézendők közt szerepel. Az 1770-ben kialakított kert egy mini oázis, bemutatja a sziget változatos flóráját és faunáját. Itt megpihenhetünk, ha esetleg lejártuk volna a lábunkat.

Mont Choisy Beach: Ez a leghosszabb strand a szigeten, a víz nem mélyül azonnal, népszerű fürdőparadicsom. Sokféle szabadidős program kínálkozik, jó lehetőséget adva az ismerkedésre.

Notre-Dame Auxiliatrice de Cap Malheureux: A sziget északi részének leglátogatottabb pontja. A Malheureux-i templomban található bonyolult fafaragás és szentelt víztározó önmagukban is különlegesek, de a feltűnő piros tető miatt igazán érdekes. Csendes, békés, gyönyörű hely, kiválóan alkalmas kikapcsolódásra.

Kattints, ha tovább olvasnád a cikket, vagy elutaznál!

(Fotó: TripAdvisor)

Szólj hozzá!

CASABLANCA, MONTREÁL, BUDAPEST

2019. január 14. 19:09 - Kissancsa

A Curtiz díszbemutatója a Corvin Moziban

curtiz_szinlap.jpgKapkodjuk a fejünket a közelmúlt hazai filmsikereitől: a Napszállta a kritikusok szerint legjobb volt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Sony Pictures megvette a Ruben Brandt, a gyűjtő animációs akció-thriller forgalmazási jogait – ráadásul nevezett az Oscarra –, diák Oscar-díjat nyert az Ostrom, és nem utolsó sorban a montreáli fesztivál nagydíját hozta el a Curtiz. Egész évben magyar filmes lázban égtünk, és erre rátett egy lapáttal Topolánszky Tamás Yvan Kertész Mihályról szóló életrajzi ihletésű történelmi drámájának zárt körű, pompás díszbemutatója a Corvin Moziban. Szokatlan, hogy egy tévéfilmet moziélményként mutassanak be, de minden adott volt; a hang ennek megfelelően lett keverve, a képi világ koncepciója is alkalmassá teszi. Különleges vetítésen jártunk.  

img-7537.JPGKisestélyiben, elegáns öltönyben gyülekezik a publikum csillogóvá téve a szürke novemberi estét. A vörös szőnyeggel bevont bejárati lépcső előtt fázva álldogáló egybegyűltek hívószóra egyszerre tódulnak be a mozi kidíszített előcsarnokába. Hiába a tömeg, rögtön észreveszem a háziasszonyt gyönyörű piros jumsuit ruhájában. A letisztult, finom, elegáns stílus védjegye Sümeghy Claudiának, a film társproducerének (aki egyben a rendező felesége is). Korábban készítettem vele egy interjút, melynek ötletét az a neten szembe jövő fotó adta, amin irizáló kék színű, meseszép ruhában pózol, miután átvették rendező férjével a nagydíjat Montreálban. Büszkén árulta el, hogy édesanyjával, S. Hegyi Luciával közös ruhamárkájuk, a Luan by Lucia ruháit viseli minden eseményen. 

 

curtiz_mol_1.jpgA negyvenes évek Amerikáját megidézve osztogatnak autentikus csomagolásban pattogatott kukoricát, kezemben egy adaggal nézelődöm. Jócskán hallani angol beszédet, de nem lepődöm meg; a fesztiválgyőzelem felkeltette a nemzetközi szaktekintélyek érdeklődését és a mellékszereplők közül néhányan külföldiek. Máris megtalálom az egyiket – akkor még nem tudom beazonosítani –, amint bizonytalan szelfizek a reklámmolinó előtt, odapenderül elém egy fess férfi, angolul ajánlkozva, hogy majd ő csinál rólam „sztárfotót”. Később csodálkozva ismerem föl az egyik jelenetben marcona, de a „hivatása” ellenére is szimpatikus náci tisztként (nem véletlenül dezertál). Nem messze ül tőlem, a nézőtér jobb szélső részén, összenézünk – amennyire a sötétben ez lehetséges, és elmosolyodunk – én, mert felismertem, ő, mert talán örül népszerűségének.

casablanca.jpgA köztudatban az első Oscar-díjas rendezőnk Szabó István, valójában már 1944-ben Kertész Mihály felért a csúcsra a Casabalncával, igaz, az Egyesült Államokban élve és forgatva. Többek közt erre irányítja rá a figyelmet a Curtiz, mely azért is izgalmas vállalkozás, mert betekinthetünk a korabeli hollywoodi színfalak mögé, ráadásul Kertész érdekes karaktere is közel kerül hozzánk. Erre rímel a film mottója: No country should change a man’s character. Az alkotók komolyan vették a történeti hűséget, a dramatizáláshoz kitalált párbeszédek mellett igyekeztek minél korhűbben bemutatni Kertész világát.

Abban az időszakban járunk, amikor az amerikai kormány jellemzően propagandafilmeket gyártat, a fő cél, hogy a fiatalok beálljanak a hadseregbe. Még a Warner Brother’s mellé is hivatalnokokat rendelnek, hogy figyeljék, milyen ideológiát testesít meg készülő filmjük. A Casablanca egyszerű szerelmes filmnek indult, nem volt megírva a forgatás előtt, folyamatosan íródott, ahogy jöttek a nemzetközi hírek, például a zsidótörvényekről. A cselekmény arról szól, hogy rendező és lánya találkoznak a filmforgatás idején, 1942-ben, és megpróbálják kapcsolatukat rendbe tenni.

curtiz_lengyel_ferenc.jpg-  mondta Claudia az interjúban.

Curtiznek erőssége a témaválasztás, a maximalizmus, az egyedi hangulat és legfőképp a címszereplő, Lengyel Ferenc kiváló játéka. Lengyel hancúrozik Kertész bőrébe bújva, külsőleg is hasonlítanak. Claudia elmesélte, hogy férje talált egy fotót Curtizről, amin nagyon hasonlítanak Ferivel, megmutatták neki azzal, hogy szeretnék, ha eljátszaná a rendező-cézárt. Ő a képre nézve felkiáltott: „hol találtátok rólam ezt a képet!?” Azonnal azonosult vele, még Insta-fiókja nicknevét is Mr. Curtizre cserélte. curtiz_dobos_evelin.jpgHamar észrevették, hogy neki is, mint Kertésznek, van egy megközelíthetetlen énje, talán emiatt is vonzó személyiség. Szerethető és közben megközelíthetetlen. A női mellékszereplők szintén jók, főleg Bordán Lili, aki egy forgatókönyv írót formál meg. A Kertész lányát alakító Dobos Evelin külsője mellett nem mehetünk el szó nélkül, jól illik a korabeli porondra. Neki különösen sikeres év volt 2018 azzal, hogy Nemes-Jeles László alkotásában is szerepet kapott.

Szerencsére a humort sem kell nélkülöznünk; örülünk egy-két kikacsintásnak, az pedig végképp vicces, mikor Ingrid Bergman és Humphrey Bogart csak felismerhetetlenül messziről látszódnak (nyilván nem ők azok), onnan kiabálnak be egy-egy „profán” mondatot, melyeket rendesen sosem tulajdonítanánk a két ikonnak.

curtiz_alkotok.jpgA Curtiz életrajzi ihletésű történelmi dráma és film noir. Egy fun fact idekívánkozik: színesben forgott a film, de fekete-fehér lett, míg a Casablancát fekete-fehérben vették föl, a színes kiadását utána színezték ki. A vetítés végén Claudia és Tamás színpadra hívja a teljes alkotógárdát, név szerint mutatva be valamennyijüket. Sokan vannak a meghívottak, az alkotók is, mégis családias hangulatot varázsol a fiatal pár sallangmentes, kedves és közvetlen beszéde.  A tehetséges páros még minden bizonnyal sokat hallat magáról, első nagyobb munkájuk gyümölcsét a nagyközönség február közepén a Duna Televízióban nézheti meg. 

 

Szólj hozzá!

AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA SZEXI

2019. január 08. 18:25 - Kissancsa

Interjú Kósa Erikával

Mindjárt találkozásunk elején bizonyította Kósa Erika, hogy nem véletlenül híres magas érzelmi intelligenciájáról. Feszengve ülök le mellé interjút készíteni, ő egyből észreveszi zavaromat, óvatosan rákérdez az okára. Elmondom, hogy útközben felszaladt középen egy szem a harisnyanadrágomon, kínosan érzem magam miatta. Mire fölpattan, íróasztala fiókjából elővesz egy csomag új harisnyát, és átadja, hogy a mosdóban kicserélhessem. Immár megnyugodva fogok bele a beszélgetésbe. 

Mozgalmat indított, hogy felhívja a figyelmet az érzelmi intelligenciára, konferenciákon előadást tart a témáról és az akadémiáján is hangsúlyos az EQ-képzés. Miért fontos Önnek ez a misszió?

kosa_erika_kortvelyesi_dominika.jpgPedagógusként nyolc évig kicsikkel foglalkoztam, aztán az üzleti világban a munkatársaimmal. Észrevettem, hogy azok boldogulnak igazán, akik jól alakítják kapcsolataikat, hatékonyan kommunikálnak, ehhez az érzelmek intelligens kezelése szükséges. Üzleti sikereimet leginkább az érzelmi intelligenciának köszönhetem. Pályám elején nem is sejtettem, hogy létezik EQ, mégis, személyiségfejlesztésnek nevezve, tudatosan építettem ezt a képességet a kollégáimban. Az EQ-nak még a szele sem érkezett meg húsz éve Magyarországra, miközben az USA-ban bő harminc éves tudomány. Amikor megvásároltam első könyveimet a témában – például Daniel Goleman munkáját – lapozgatás közben rájöttem, hogy jó úton jártam; visszaköszöntek saját tapasztalataim. Mivel az üzleti sikerem titka a hatékony emberi kapcsolatokon alapszik, azt gondolom, az érzelmi intelligencia fejlesztésével bárki hasonló eredmények elérésére képes – ezért elindítottam az EQ SEXY mozgalmat.

Internetes oldalán látni egy jéghegy ábráját, melynek körülbelül tíz százaléka tengerszint feletti, ez az emberi értelem, a vízszint alatti kilencven pedig az érzelem.

Sigmund Freud mondta, hogy az emberi elme olyan, mint a jéghegy. Tengerszint felett a tudatos dolgok vannak, alatta pedig a tudattalanok, vagyis fönt a ráció, lent az emóció. Az érzelmi intelligencia mint tudomány visszavezethető idáig, nem az elmúlt harminc évben született. Az emberiség több millió éve létezik, mégis olyan formában, ahogy mi élünk, csak körülbelül kétszázezer éve. Érzelmi világunkat évmilliók óta hordozzuk magunkban, miközben a beszéd csupán ötvenezer éves. Nem véletlen, hogy előbb tolul elő belőlünk az érzelem, mint az értelem.

Mi mindent adhat nekünk az EQ?

Ha felismerjük érzelmeinket, artikulálhatjuk, mit érzünk éppen, kitalálhatjuk, milyen szükségletből keletkeztek. Alapszükséglet, hogy boldogok legyünk és szeretetben éljünk. Ha valaki elvált, ez a szükséglete nem elégül ki, deficitje keletkezik. Ha találkozik egy boldog emberrel, a hiány miatt megjelenhet benne az irigység vagy féltékenység, ami normális. Nem az viszont, ha ezért nem kedveli a másikat, nem barátkozik vele, bünteti, szélsőséges esetben, a főnökeként nem ad neki feladatot – ez a szükségletét nem fogja kielégíteni, tehát boldogabb sem lesz tőle. Ha tudatosan figyelünk igényeinkre, és nem hagyjuk, hogy a negatív érzések magukkal ragadjanak, akkor észrevesszük, hogy improduktív cselekedetekkel alapszükségletünk nem elégül ki. Minden érzelmet meg kell élni, a jót és rosszat egyaránt. Érzelmeink intelligens kezelésével jobban alakíthatjuk mind interperszonális, mind saját kapcsolatainkat. Erősen egymásra utalt világban élünk; nem tudjuk megvenni a kenyeret a pék nélkül, nem tudjuk az autónkat megtankolni a benzinkutas nélkül stb. A technológia egyre sarkall, hogy helyettesítsük a kommunikációt és az offline világot. Randin divatosak a rövidített szavak, kifejezések, lebutított kommunikációval beszélnek egymással az irodában, akár úgy is, hogy egyikőjük az egyik szobában ül, másikjuk a másikban. Nem valószínű, hogy mindez az ideális emberi kapcsolatok irányába mutat. A technológia az evolúció része, nélkülözhetetlen, hogy az emberiség fejlődjék, mégis, a „csúcstechnológia” az ember maga. A 21. század legfontosabb képessége az érzelmi intelligencia.

Miért lényeges fejleszteni emocionális képességeinket?

Gondolhatjuk, hogy mindent tudunk az érzelmi intelligenciáról, nem érdemes foglalkozni vele. Ha kitöltesz egy EQ-tesztet, jó eséllyel remek eredményt kapsz, mert vagy annyira intelligens, hogy ismered a jó választ. De nem a megfelelő válaszokra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy mit tennél egy konkrét helyzetben. Az érzelmi intelligencia szubjektív, lehet mérni, csak nehéz. És miután folyamatosan fejleszthető, két-három év múlva akár más eredményt is kaphatsz. A skála az egészen magas érzelmi intelligenciától az érzelmi analfabétáig terjed, ez utóbbi betegségként kezelendő pszichológiai probléma. Aki nem érti a saját érzelmeit, az másokét sem képes felismerni. Az EQ-t már a tudatos fogantatás első pillanatától kezdve érdemes fejleszteni, hogy a gyerek könnyebben illeszkedjen be a társadalomba, zökkenő mentesen szocializációdjon, jól tudjon alkalmazkodni, toleráns és elfogadó legyen – vagyis harmonikusan élhessen. A Kezdj el tenni! programsorozatunk felhívja a figyelmet, hogy foglalkozzunk az EQ-val. Oktató napunk egy-egy érzelmet vizsgál, számos aspektusból.

Van úgymond „kedvenc” érzelme?

Érdekesnek találom a félelem témakörét, egyébként erről is volt már tematikus napunk. Feszített húrként élünk, meg kell találnunk az egyensúlyi állapotot, amivel kompenzálhatunk, ellazulhatunk és levezethetjük a feszültséget. Én futni szoktam, a bölcsek szerint jó a kiabálás, rúgás és harapás. A harapás az evéssel függ össze, egyfajta kompenzációként működik a stresszel szemben, a rúgás megjelenhet a sportban (pl. futball), a kiabálásban benne van az ének és zene is. Nem baj, ha kiabálunk. Persze nem káromkodásra gondolok, hiába mondják, hogy jó a düh csillapítására, az a tehetetlenség jele, hatékonyabb eszközökkel kell védenünk magunkat. Inkább zenéljünk, táncoljunk, de feltétlenül sokat mozogjunk. Mindenki találja meg a teste számára legjobb karbantartó sportágat!

Közkeletű felfogás, hogy a nők életében nagyobb szerepet játszanak az érzelmek. Ön szerint a hölgyek intelligensebbek emocionálisan, mint a férfiak?

kosa_erika_sikeres_nok.jpgAz érzelmek világa nem női terület, itt nincs helye a nemek közötti megkülönböztetésnek. A férfiakban ugyanúgy megvannak az alapérzelmek, mint a nőkben, más kérdés, hogy a cselekedeteikben hogyan nyilvánul meg: amíg a nő kirobbanóbb, kommunikációjában talán érzelemdúsabb, addig a férfi – főleg, ha rosszul érzi magát – lehet magába forduló, kommunikációja pedig visszafogottabb. Évmilliók szokásain alapszanak a különböző reakciók, ezért tűnhet úgy, hogy az érzelmi intelligencia inkább a nőkkel kapcsolatos. A napokban volt mozgalmunk első születésnapja, és örömmel töltött el, hogy ötven százalékban férfiakból állt a közönség. Lassan felismeri a közvélemény, hogy ezen a téren nincs szó megkülönböztetésről a két nem között.

Óvónőből lett sikeres üzletasszony, a leggazdagabb magyar nők közt tartják számon, de ma már inkább a tanítás, tudásátadás érdekli, megalapította a nevével fémjelzett akadémiát. Milyen különlegességeit emelné ki az intézménynek?

Az Akadémiát az adás szándékával hoztuk létre kollégáimmal, hogy továbbadjuk a stafétát a fiataloknak. Boldogan mondhatom, hogy a karrierem beteljesült, és megtehetném, hogy nyugdíjba megyek, pihenek, nevelem a két unokámat, segítek a családban, mégis néhány évet még szeretnék arra szánni, hogy a tudásomat, az „érzékemet”, amit képviseltem az üzleti életben, átadjam. A fiatalok képzését emelném ki, speciális módon támogatjuk őket: mentorházat csináltunk számukra, ahol nem kötjük össze a mentoráltat a mentorral, hanem platformot biztosítunk, hogy két-három hetente megismerhessenek egy-egy szaktekintélyt a pénzügyi-, gazdasági-, művész- és tudományos világból, akik kiselőadásokon adják át tudásuk esszenciáját. Most például Benkő Vilmos, a Speak Akadémia vezetője lesz a vendégelőadó; self brandingről, a nyilvános beszédről tart előadást. Az este arról szól, hogy a fiatalok jobban megismerhetik az előadó által képviselt területet és feltehetik kérdéseiket a többórás interaktív beszélgetés során. A témában fejlődni akaró mentoráltunk akár meg is keresheti az előadót személyre szóló tanácsért. Sok példánk van, hogy startup cégek ifjú vezetőit mentoráljuk, segítünk nekik a kapcsolatépítésben, nem utolsó sorban az egymással való jó viszony ápolásában. A felsőfokú intézményekben szakmát tanulnak, megismernek embereket, de utána, a munkahelyen kevés a találkozási platform, ahol szélesebb spektrumban ismerkedhetnének – Akadémiánk egyfajta meeting point-ként is működik. Száznegyven fiatal felkarolását tűztük ki célul a tizennyolc és harmincöt éves közötti korosztályból, jelenleg nyolcvan diákunk van. Nagy segítség lehet, hogy az Akadémia valamennyi rendezvényén – akár a Kezdj el tenni! programsorozatban is – díjmentesen részt vehetnek, ahogy az is, hogy bizonyos vállalkozásokat az Akadémia anyagilag támogat. Nagyon fontos a jövő generációjába invesztálni, ők viszik tovább társadalmunkat, nem mindegy, milyen példákat, értékeket kapnak kapaszkodóként.

Mennyiben és hogyan kap szerepet az EQ tanítása a Kósa Erika Akadémián? Milyen újdonságokra lehet számítani a képzésben?

Az Akadémia szakmai gárdája az érzelmi intelligencia tanításának keretében főleg a vállalkozói réteggel foglalkozik. Van kommunikációs- és referensképzésünk, cégekhez is járunk oktatni, prezentációkat tartani. Minimum hat, maximum tizenöt fős csoportokban dolgozunk, interaktív módon. Tizenöt kompetenciát vizsgálunk a többnyire egynapos programokon, mely során teljes ellátást biztosítunk. Coaching-termeinkben az után követés is megvalósulhat. Újdonságként a senior képzést említeném. Sajnos nem élünk örökké, tudatosan kell készülni az élet végére. Egy ideig hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni, holott már aktív korunkban, az ötvenes éveink elején hasznos volna elkezdeni előkészületeket tenni, hogy nyugdíjasan is minél értékesebbnek, tettre készebbnek, fizikálisan és mentálisan is egészségesnek érezhessük magunkat. Ráadásul hazánkban még nem a megfelelő mértékben épült ki ez a képzési terület, ami ösztönöz minket, hogy minél előbb megvalósítsuk idevágó terveinket.   

Apropó motiváció: honnan meríti az energiát és inspirációt arra, hogy útmutatással segítsen másoknak?

Ma is képzést tartottam egy vállalatnál az érzelmi intelligencia hatalmáról, és tele energiával távoztam. Feltöltenek az odaadóan, értőn figyelő hallgatók, akik nemcsak meghallgatnak, bármikor be is kapcsolódnak, beszélgetéssé alakítva az előadást. Harminc év alatt megtanultam észre venni, ha „veszik az adást” – nagyon motivál, mikor tapasztalom. A munkámon túl a családom tölti ki az életem. Amíg az üzleti életben dolgoztam, nyolcvan-húsz százalékban osztottam meg magam, őrülten építettem a karrierem, most ez az arány fifty-fifty, ideális a számomra. Mindig szerencsésen váltottam; jött egy hullám, észrevettem, felültem rá. (Egyébként mondhatjuk, hogy a kínálkozó lehetőség felismerésének képessége szintén összefügg az érzelmi intelligenciánkkal.) Ne a mának élj, hanem a mában! A holnapot nem ismerjük, a tegnapra már nincs hatásunk. A tapasztalatok visznek előre, ám mindig a jelent kell maximálisan megélnünk; itt és most azt, hogy egymással beszélgetünk. Mondtam az előadás végén a hallgatóságnak, hogy menjenek haza, és gyönyörködjenek az őszi falevelekben. Sokszor nem is vesszük észre, hogyan álltunk be a garázsba, egyszerűen otthon találjuk magunkat, az agyunk máshol járt, nem a vezetésen. Rengeteg dolgot csinálunk párhuzamosan, nem csoda, hogy felületes döntéseket hozunk – hibázunk, ha nem koncentrálunk. Persze nem könnyű megszervezni, hogy mindenre jusson idő, mérlegelni kell, mit és kit helyezzünk előtérbe – mintha a 21. században élni is meg kellene tanítani az embereket. Tisztában kell lennünk, mit üzen a testünk, milyen gondolatok járnak a fejünkben, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntéseket hozzuk. Mindenkinek ketyeg az óra, használjuk ki a jelent. Megélni a pillanatot – szerintem ezt jelenti a boldogság.

Az interjú eredetileg a Sikeres Nők magazin 2018. novemberi számában jelent meg.

Szólj hozzá!

A színtelen és szívtelen Don Juan

2018. december 16. 18:34 - Kissancsa

Don Juan visszatérése a Jurányi Házban

A Jurányi Házban láthattuk a drámairodalom sokadik Don Juan-értelmezését. A Don Juan visszatér című darabot a Füge Produkció mutatta be Ödön von Horváth azonos című darabja nyomán. Szürke a díszlet, a jelmez, a hangszín, még az arcok is hamuszínűek – közvetlenül a második világháború végén más szín nincs. Ez az előadás viszont épp eléggé kilóg a sorból ahhoz, hogy újszerű megközelítésével üde színfolt lehessen a Don Juan-feldolgozások közt, igen messze esik az eredeti spanyol legenda koncepciójától.

Hősünk visszatér a frontról, és lelkiismeret-furdalástól hajtva első dolga megkeresni elhagyott szerelmét. Bolyongása közben különböző sorsú, életkorú és habitusú nőkkel találkozik, megpróbálja visszahozni régi életének hangulatát, de az új szerelmek gyenge utánzatok. Keresése nem intenzív, nem fókuszált, kötelességnek érzi, mint – kis túlzással – más a bevásárlást, a drámát nem ebben a tekintetben látjuk. Mintha nem volna annyira fontos a lány megtalálása, az odavezető út lassú, kacskaringós, már-már unalomba fullad, jelleme sem változik. Az előadás lerántja a leplet a „donjuanságról”: szó sincs pezsgős, rózsás udvarlásról, csábítási tudományról, de még arról sem, hogy minden szembejövő nőt le akarna fektetni. A szerelmi kapcsolatok jönnek-mennek, megtörténnek. Sodródik, jobbára kikezdenek vele, kvázi tehetetlen. Mindez a darabon túlmutat: a legtöbb férfi-női viszony csak úgy lezajlik, szinte törvényszerűen, nincs bennük különleges. Szomorú belegondolni, hogy nemcsak a főhős, mi sem vagyunk urai a kapcsolataink alakításának, hiába hisszük, és ez így drámai felismerés lehet. Szürke. Don Juan kényszerpályán mozog, menekül egész életében, kicsit sem irigylésre méltó, nem a gyönyör hajhászója. „Nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen továbbmenni!” – üzenik az alkotók.

Klem Viktor a Don Juanoktól megszokott vonzó külsője ellenére elhiteti, hogy bármelyik férfinéző lehetne a szerepében. Szándékoltan egysíkú, leegyszerűsített a játéka. Jól hozza a gyötrődő hőst, talán túlzottan is esendő, csupán palástszerű kabátja láttatja őt különleges képességűnek. A húsz különböző női szerepet öten játsszák, kapkodjuk is a fejünket, hát még a színésznők! Nem könnyű a feladatuk, de kiválóan szerepelnek. A fiatal és csinos Sztarenki Dóráért méltán lelkesedik a szakma, apácaként ugyanúgy hiteles, mint prostituáltként. Hajdu Lujza, Török-Illyés Orsolya szintén könnyeden alakítanak, Nagy Mari remek karakterábrázolásait, mondhatni, megszoktuk már, ahogy Kerekes Éva profizmusát, érzékeny, élettel teli megformálásait is.

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a folytatás is itt olvasható.

(Fotó: Petrucz Krstan)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: A golfőrültek szigete

2018. december 10. 15:47 - Kissancsa

Golfozás Mauritius-on

Hova menjünk üdülni, ha meleg éghajlatra vágyunk, és egy úttal kedvenc golfszenvedélyünknek is hódolnánk? Egyre többen vágnák rá, hogy Mauritius-on a helyünk. És tényleg: a golf a sziget legnépszerűbb sportágává vált, ráadásul érdekes látnivalókat kínál.

Mauritius volt a harmadik ország a világon – Nagy-Britannia és India után –, ahol beindult golfélet, a gyarmati lét hozadékaként. Az első golfklubot a Királyi Haditengerészet számára nyitották meg 1902-ben, a földteke egyik legrégibb klubja a Mauritius Gymkhana Golf Club.

Kattints, ha elutaznál Mauritius-ra, vagy kíváncsi vagy a folytatásra! 

(Fotó: Tourism- Mauritius)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: ¡Hola, Mallorca!

2018. november 03. 12:48 - Kissancsa

Nyaralás Magalufban

Irány Mallorca! Charter-gépünk késve indul, kárpótol, hogy olcsón vettünk rá jegyet. Rövidebb az utazás, mint gondoltam; a két és fél óra gyorsan elrepül, gyors a repülőnk, nyolcszázzal hasítjuk az eget. Hip-hop a hatalmas reptéren vagyunk, bele sem gondolok, mekkora idegenforgalma lehet a kis baleári-szigetnek, ami egyébként a legnagyobb a baleáriak közül.

Minden flottul megy a kitelepített idegenvezetővel, félóra transzfer buszozás, és máris kitesznek a szállodánál. Lifttel suhanunk a legtetejére. Na jó, nem egy felhőkarcolós magasságot és high-tech szerkezetet kell elképzelni, ám a szobából elénk táruló panoráma egy hiper-szuper metropoliszban sem lenne szemet gyönyörködtetőbb. A majdnem telihold pont úgy világítja meg az előttünk végtelenbe nyúló tengert, mint a filmekben, csak élőben még sokkal jobb. Pár percig elmerülünk a látványban, korgó hassal, a lekésett vacsora illúziójával indulunk neki a városnak, hajnali fél egykor.

Teszünk két lépést a kaputól, és a magalufi forgatag beszippant. Mintha láthatatlan kezek megpördítettek volna, sodródunk a fiatalok színes tömegével. A következő sarkon észre sem vesszük, máris egy bár teraszának utca felé fordított székein ülünk, szemben neoncégérek hirdetik a felnőtt szolgáltatások garmadáját, ledér lányokkal a placcon. Pincérnő penderül elénk, magyarul köszönt a „mindig vidám és ragyogó városkában” – meg sem lepődünk. A számomra örökké a welcome drinket jelentő gin-tonicot kérjük, és útbaigazítást, hol tudnánk ilyenkor vacsorát kapni. Minden ötödik hely egy kebabos, és talán annyira farkaséhes vagyok, vagy tényleg a környék legjobb gyros-át esszük a két utcával arrébb lévő töröknél, de ízét még most is érzem.

Reggel cicamosdással kezdjük hat napig tartó új rutinunkat, hogy gyorsan lemehessünk a kontinentális reggeliért – mondhatnánk, ez így papírforma, de nem az, legalábbis nem ilyen kilátással. A szálloda étkezőrésszé alakított terasza a plázs fölé magasodik, a teljes tengerpartot hiba nélkül látni innen is. Ébredezik a környék, hajladoznak a pálmafák, sült szalonna illata tölti be a már kilenckor is kellemesen meleg léget – nem lehet ettől nem hátra dőlni, és kényelmesen a narancslébe szürcsölni.

A főváros, Palma de Mallorca csak 18 km innen, kecsegtetők a fakultatív programok is (pl. szigettúra a csodás Valldemossa érintésével, fürdőzési lehetőséggel, kirándulás a Sárkánybarlangba vagy a Formentor-félszigethez, varázslatos este Son Amarban, élményfürdőzés az Aqualandban), azonban passzív pihenésre vágyunk – a szokásos, szinte semmittevős plázs-életre –, inkább nem ficánkolunk.

(...)

A teljes cikket itt

és itt, az Exkluzív Utazás oldalán találod.

(Saját fotó)

Szólj hozzá!

Bergman a Nemzetiben

2018. október 20. 13:48 - Kissancsa

A Szenvedély ősbemutatója a Nemzeti Színházban

Ingmar Bergman Szenvedély című filmjéből a világon most először készült színházi előadás, az ősbemutatót a Nemzeti Színházban tartották. A (talán nem teljesen) gyanútlan törzsközönség kissé „ikeás” mámorú értelmiségi-szerelmes drámán rágódhat, egy hosszú felvonásban.

A svéd rendező élete nagy része egy csendes, kopár, megtépázott kis szigeten, Farö-n telt, itt játszódik a darab is. Nem a helyszín az egyetlen életrajzi elem, Bergman szerelmi élete viharos – s ki tudja, mennyire vontatott – volt, legalábbis erre lehet következtetni a férj-feleség-kapcsolatot agymenésig analizáló, skandináv rit(m)usú, hosszúra nyújtott, ijesztően őszinte párbeszédekkel teli filmjeiből.

Más utakon jár a párjuk elvesztésétől sérült, megfáradt Anna és Andreas felszabadító egymásra találásának és sorsszerű különválásának története. Anna állapota rosszabb, mert az autóbalesetben nemcsak férjét, hanem kisfiát is elvesztette, nem is tudott talpra állni – a szó szoros értelmében lesántult. Azonban az új szerelem legszebb időszakában, egy műtét után meggyógyul, és csak táncol és táncol. A szenvelgést fokozza, hogy egy tipródó, gyermektelen, hazugságokba menekülő házaspár, Eva és Elis is szerepelnek. A drámai csúcspontokat háziállatokkal szembeni kegyetlenkedések élezik ki, ráadásul a közhangulat – ártatlanként megvádolva – egy jóravaló ember, Johan ellen fordul. „Átjön az üzenet”: mindenki magányos, „mindenki sziget”.

(...)

A cikk eredetileg a Librarius-on jelent meg, a teljes szöveg is itt található.

(Fotó: Nemzeti Színház)

Szólj hozzá!

Laci, Anti, antiszemétizmus

2018. október 20. 13:42 - Kissancsa

Lefitymálva a Gólem Színházban

A Budapesten játszó független zsidó színház, a Gólem előadása, Vinnai András Lefitymálva című darabja Borgula András rendezésében. Szórakozva tanulsz, nevetve vigadsz.

A Jurányi Inkubátorház fogadta be a társulatot, mint más hátrányos helyzetű, progresszív, formabontó kezdeményezést, legyen az képzőművészet, romákat segítő alapítvány vagy előadóművészet. Belépek: csupa fiatal, sietnek a dolgukra, egyikük futtában elmagyarázza, kövessem a sárga csíkot, ugyanis a házban minden társasághoz/ társulathoz egy bizonyos színű csík vezet. Színkavalkád, vidámság, külföldi irodaházakban láttam ilyet.

Érkezési sorrendben villámgyorsan foglaljuk el a helyeket, ki lehetne akasztani a „megtelt” táblát a bejárathoz. Két vitatkozó férfi hangját hallani, nagy svunggal érkeznek: gázóra leolvasók. Az egyik, Anti (Bánki Gergely) nagyon éhes, barátja, Laci (Schmied Zoltán) nemzetek gyorséttermi konyháját ajánlgatja – hiába, mert a kínaiakkal ez a baj, a törökökkel meg az, belekeverednek valahogy a cigányok is, végül a zsidók, és kész az össznépi előítélet. Egy bérház kapuja előtt tipródnak, becsöngessenek-e, mert a névtáblán zsidó vezetéknév szerepel, ők meg hogy jönnek ahhoz, hogy a név nyilván sokat szenvedett tulajdonosánál leolvassák a gázt. Konyha, benne férj-feleség (Nagy Mari és Tamási Zoltán) perlekedik a sólet felett. A gázosok időközben mégiscsak csengetnek, éhesen és félénken betámolyognak, hogy kezdetét vegye a darab legmulatságosabb jelenete, melyben kiderül, a férj karján lévő tetoválás nem rabszám, hanem gázóraállás, továbbá, hogy a zsidó téma viccesebb, mint hinnénk. Mindehhez jól passzol a két főszereplő megfelelően adagolt és pontosan előadott abszurd játéka. A következő színben helyes, decens műsorvezető nővel (Huzella Júlia) talk show a zsidóságról, hozzá humoros(nak szánt, elég erőltetett) bejátszás az utca emberével: mi is a vélemény a zsidókról. Legjobb az egészben, hogy az „antiszemétizmus” szón minden további nélkül mosolygunk. Tudunk rajta mosolyogni. Azon szintén, hogy a nézők közül antiszemita önként jelentkezőt várnak a színpadra egy kísérlethez, és Anti vállalja. Egy zsidó értelmiségi fejéhez kell vágnia, hogy „maga egy kedves zsidó”, fordítva pedig az értelmiséginek magára: “én egy szemét zsidó vagyok”. Többedszerre sem jön a szájukra, a csalódott műsorvezető kivetkőzik magából, mindnyájuk fejét káromkodva leordítja. Ez is vicces, fura mód. Erről jut eszembe a kedvenc mondatom a darabból: „Észrevetted, hogy a „zsidó” szót mindig mindenki halkabban mondja?” – Tényleg! Halkabban mondjuk!

(...)

A cikk eredetileg a Librarius-on jelent meg, a folytatás is itt található.

Szólj hozzá!

Ha a pápát Johannának hívnák

2018. október 20. 13:20 - Kissancsa

A pápanő ősbemutatója a József Attila Színházban

Milyen lenne, ha a keresztény világ legnagyobb méltóságának egy nőt választanának? Johanna rögös útját a pápai trón elfoglalásáig, és annak személyes következményeit meséli el Donna W. Cross világhírű regénye, A pápanő (Die Päpstin), melyet Dennis Martin musical-feldolgozásában mutatott be Magyarországon először a József Attila Színház.  

814-et írunk, ami Róma fennhatósága alatt lévő a Frank Birodalom kezdetét jelzi. Lothar császár aláveti magát a pápának, így legalizálva a Karoling-dinasztiát, mely nem vérségi alapon követi a Merovingokat, cserébe a császári haderő megvédelmezi a pápaságot a normannok támadásaival szemben. Tanúi vagyunk a már gyerekként is kimagaslóan okos Johanna kitörésének az autoriter, Ingelheim város egyházi vezetőjeként tisztelt apja uralta miliőből, ahol egy nőnek semmi esélye, ha tovább akar tanulni, főként, ha papi pályára készülne. A schola palatina a mintaképe a birodalomban mindenfelé létrejövő székesegyházi és kolostori iskoláknak. Az egyik leghíresebb a bencés rend által alapított fuldai iskola, ide kerül Johanna, testvérének, Johannesnek adva ki magát, ahol mentora, Aeskulapius egyengeti útját. Azonban hamarosan veszélybe kerül inkognitója, kénytelen Rómába menekülni. Lépdel előre az egyházi ranglétrán – még mindig fiúnak tettetve magát –, közben szembekerül a dilemmával: hivatása vagy magánélete a fontosabb. Merész döntése nehézségek sorozatát indítja el. A női egyenjogúság, különösen a női karrier kérdése igen aktuálissá teszi a darabot.

Csonka Dóra Johannája céltudatos, bátor és kemény, túlzottan is erősnek mutatja magát. Csak szerelmével, a kezdetben őt gyámsága alá vevő Geroldot-va gyengül el kissé, de együttes jeleneteikben is ura a helyzetnek. Hogy kettejük között mellérendelt a viszony – dacára annak, hogy akkoriban a nők alárendelt helyzetben voltak a férfiakhoz képest – többek közt Johannának e számonkérő mondatán látszik: „Miért csak most jöttél el hozzám?” Itt múltat és jelent párhuzamba állít a darab, és a két egymástól távoli időszakot a nemek közötti töretlen megkülönböztetés köti össze, hozza egy szintre.

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a folytatás is itt található.

(Fotó: József Attila Színház, Facebook)

Szólj hozzá!

Tapsoljunk kivilágos virradatig!

2018. szeptember 18. 15:25 - Kissancsa

Csárdáskirálynő a Vidéki Színházak Fesztiválján

Ezt a darabot minden magyarnak (és osztráknak, nem magyarnak és nem osztráknak) látnia kell egyszer az életében! Felbuzoghat bennünk a magyarságtudat, mely immár az American Dreamhez hasonló, vidám szürrealizmus operettlépcsőjét is otthonosnak érzi. Mit nekünk a Grease, mikor a Csárdáskirálynő is van olyan jó! Különösen igaz ez a Vidéki Színházak Fesztiválján, Béres Attila rendezésében bemutatott kecskeméti Katona József Színház előadására.

A kecskemétiek munkáját Térey János is beválogatta a POSZT idei versenyprogramjába, az évad tíz legjobb produkciója közé. A magyar orfeum világa láthatóan igyekszik, hogy ne csak a műfaj kedvelői, hanem a szélesebb közönség is helyet és kedvet kapjon, ahogy hajdanán volt.

A jelenben, vagyis a színpadon megjelenített I. világháború korabeli Orfeum kedélyes hangulatú félhomályában elsőnek az ünnepelt primadonna, Sylvia (Dobó Enikő) magánszámára (Haj-hó…) tapsolunk. A dizőz Párizsba készül, hogy ott folytassa karrierjét, hazai rajongói nagy szomorúságára. Mind közül legszomorúbb a szerelme, Edvin (Orth Péter), akinek ráadásul trónörökösi rangjához mérten választott édesanyja, Cecília (Sáfár Mónika) menyasszonyt, az osztrák Stázi (Hajdú Melinda) személyében. A hercegi palotában a szerelmespár segítségére siet Bóni gróf (Szemenyei János) és az Orfeum lelke, egyben cselszövője és kerítője, Miska főpincér (Kőszegi Ákos), hogy még egyszer viszontlássák egymást a fiatalok, vígjátéki félreértések sorát indítva el. A helyzetkomikummal átszőtt cselekmény csöppet sem felhőtlen; minden szereplőnek van mit veszítenie egyénileg, a háború kitörése miatt kollektívan is. Egyébként a kiváló, bálozást lezáró, kissé morbidnak ható jelenetben Ferdinánd főherceg (Ferencz Bálint) valahogy úgy köszön el rezzenéstelen arccal a vendégektől, hogy most Szarajevóba kell utaznia, és nem biztos, hogy egyhamar újra találkoznak. És tudunk nevetni rajta!

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a szöveg folytatása is itt olvasható.

(Fotó: Thália Színház)

Szólj hozzá!

AZ ÜVEGKIFUTÓ

2018. szeptember 03. 14:43 - Kissancsa

A Glamour amerikai kiadásának cikke nyomán

A nők tripla annyi időt foglalkoznak a divattal, mégis a divatipar legfontosabb pozícióinak csak kis szeletét kapják. Ez így nincs rendben. A Glamour USA és az Amerikai Divattervezők Tanácsa közösen utánajártak, miért van nemek szerinti megkülönböztetés az iparágban.

egyenloseg_a_divatban.JPGHa a divatvilágra, és benne a nőkre gondolunk, magas sarkú cipők, szupermodellek, pólókra írt feminista szlogenek juthatnak az eszünkbe. Sablonos? Igen. A divatot a nők táplálják, átlagosan háromszor annyit foglalkoznak a divattal. Joggal gondolhatnánk, hogy a szektor csúcspozícióiban rengeteg nő dolgozik, mégsem ez a helyzet.

Egy amerikai felmérés szerint a főbb márkák cégeinek mindössze tizennégy százalékának van hölgyvezetője. A változtatás szándéka látszik egy ideje, kissé javulnak a mutatók (jó példa erre, hogy Clare Waight Keller a Givenchy-ház hatvanhat éves történetének első női vezetőjeként vette át a gyeplőt, ennek köszönhetően Stella McCartney teljes jogkört kapott a nevével fémjelzett kollekció tervezésében).

az_uvegkifuto.JPGA Glamour USA felmérésének címe Az üvegkifutó a divatiparban tapasztalható nemi egyenlőtlenségekre utal, e szójáték mely hasonlít az üvegplafon kifejezésre felhívja a figyelmet a nyelvhasználat fontosságára is. A férfiak tervezéseit általában dicséretesen innovatívnak, újszerűnek mondják, míg a nőkét praktikusnak és hordhatónak. Azonban az előítéletek a szavaknál is mélyebben vannak.

A tudatosság problémája

A megkérdezett nők száz százaléka szerint a nemek közötti egyenlőtlenség problémát jelent a divatiparban, viszont a férfiak csak kevesebb mint ötven százaléka gondolja ugyanezt. A befektetési szektortól és a technológiai cégektől eltérően, ahol a nők hiánya egyértelmű, a tervezők bemutatótermeiben és stúdióiban a nők többsége szembeötlő. New York egyik legnépszerűbb divatiskolájába nyolcvanöt százalékkal nőtt a beiratkozó lányok száma 2016-ban, és főleg nők töltik be az iparág alapszintű pozícióit. Azonban a csúcspozíciókban alig megtalálhatóak  és ez nem a hiányzó ambíció miatt van. A nők pályafutásuk kezdetén tizenhét százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek felső vezetők, mint a férfiak, mégis karrierjük közepén falba ütköznek.

runway.JPGSzámtalan példát látni a kisebb és nagyobb akadályokra. Carly Cushnie tervező, aki a Cushnie et Ochs-t alapította 2008-ban, olyan visszajelzéseket kapott férfiaktól, melyek inkább foglalkoztak a kinézetével, mint a kifutóra küldött ruháival. Ha belépett a férfi befektetők irodájába, azzal fogadták, hogy nincs-e itt más, akivel beszélhetnének (nyilván férfira gondoltak). Szerinte a nőknek nehezebb üzleteket kötni, nagyobb kockázatúnak tekintik őket, különösen olyan iparágban, amely általában is kockázatos a befektetők számára. 

 

A "hogyan juss előbbre?" csapdája

divatipar.JPGAz amerikai nők kifejezetten ambiciózusak pályafutásuk kezdetén, de ahogy elérik a közép- vagy felső vezetői szinteket, mintha elbátortalanodnának; fele olyan valószínű, hogy magasabb szintű állásba jutnak, mint a férfiak. Szinte minden női interjúalany, még az is, aki határozottan ambiciózusnak tartja magát, azt állítja, hogy csak küzdések árán kerülhet előrébb. Több női iparági veterán elmondta, hogy egyáltalán nem támogatták őket a karrierépítésben. 

Egy ügyvezető igazgató néhány év PR-ügynökségi munkával a háta mögött panaszolja, hogy hiába szélesítette az ügyfélkört és dolgozott egy idősebb kollégája helyett is, mégsem kapott fizetésemelést, előrébb sem jutott. Egy női menedzser a férfi ruházati szektorból így panaszkodik: "Mindig eligazítanak a férfifeletteseim, mit hogyan csináljak, pedig jól dolgozom, nincs különbség az enyém és a férfikollégáim munkája között." Két évtizedes tapasztalattal a háta mögött sem kapott soha világos válaszokat, mi kellene ahhoz, hogy elérje a következő szintet, és hogy fizetése összhangban legyen a munkaköri leírásával. A felmérésből az látszik, hogy a megbízások merőben önkényesek.

A mentori hézag

egyenlotlenseg_a_divatban.JPGA férfiak több, előre jutást segítő visszajelzést kapnak munkájukról, mint a nők. A kutatások azt mutatják, hogy a Me Too-mozgalom óta sok férfi vezető hagyta abba női beosztottja mentorálását. Mivel szerintük a nők érzékenyebbek, könnyen megbántódhatnak a visszajelzéseiktől, ritkábban mernek véleményt mondani, nehogy zaklatási ügy legyen belőle. Pedig a mentorálás nagyban hozzájárul a nemi megkülönböztetés megszüntetéséhez és segít előbbre lépni a ranglétrán. " A nők nagyon érzékenyek - nem tudok velük ugyanúgy beszélni, mint a férfiakkal."

Vajon Magyarországon is ennyire kiegyenlítetlen a nemek aránya? És nálunk is többre értékelik a férfi dizájnereket?

A hazai divatipar arányaiban is sokkal kisebb, mint az amerikai, ahol az iparág sok milliárdos. Viszont mindenhol jellemző, hogy lényegesen több nő van a belépő szinteken. Mivel nálunk nincs igazán hierarchia az iparágban, kevésbé jelentkezik a nemi diszkrimináció. Ez persze csak az érem egyik oldala, mert az itt levő multiknál többnyire férfiak vannak csúcspozícióban, és a nagyobb céggé nőtt egyéni vállalkozásokat általában szintén férfiak vezetik, de a magyar divattervezés tekintetében nem azonos a helyzet a nyugati világéval, így az ottani problémák sem jelentkeznek itthon.

De vissza az USA-ba! A nők tisztában vannak azzal, hogy kevesebbet fizetnek nekik, mint férfikollégáinak. "Mindig alacsony elvárásokkal megyek a bértárgyalásokra", így egy női vezető. Még most is, hogy a saját cégét vezeti stresszesen és kétségekkel telve lép a tárgyalóba. "Át kellene írnunk a "programkódunkat", hogy ne félve, hanem egyenrangú félként tárgyaljunk a férfiakkal", mondja.

Hiába igyekszem párhuzamra bukkanni a felmérésben szereplő megállapítások és a magyar piac helyzete között, a szinte mindenütt egyformán jelentkező probléma, miszerint a nők ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint férfikollégáik, szintén nem jelentkezik. Nálunk, a kis tervezői volumenben a szintek hiánya ezt is okozza. Az országban található multiknál is kevesebb fokozat van. Mindez kiegyenlített bérezést tesz lehetővé.  

A munka és a magánélet egyensúlya

karrier_vs_csalad.JPGÉs mi a helyzet a munka és a magánélet egyensúlyával? Tanulmányok igazolják, hogy a szülővé válás a legfőbb oka a női karrier megtorpanásának, ami az egyenlőtlenség irányába visz. A Glamour cikkében egy divatmárka elnöke arra célzott, hogy sokan az anyaság miatt elutasítják a magasabb pozíciókat. Számos nő állítja, hogy addig nem akarnak magas rangú állást vállalni, amíg nincsenek gyerekeik, hogy ne kelljen otthagyni a nehézségek árán megszerzett pozíciójukat a gyerekvállalás miatt. Egy divatmárka egykori humánerőforrás-menedzsere bevallotta, hogy szempont volt, amikor több jelölt versenyzett az állásinterjún, hogy a közelmúltban házasodott-e, mert akkor valószínűleg hamarosan gyereke lesz."Inkább egyedülálló vagy idősebb nőnek ajánlottuk föl az állást, de soha nem jött szóba, hogy férfival helyettesítsük." A gyermekes nőknek gyakran mondták, hogy azért nem érdemes magasabb pozíciót vállalniuk, mert több időt igényelne mint, amit a család mellett be tudnának vállalni ha már direkt diszkriminációt nem lehet alkalmazni. Azoknak az anyáknak, akik mégis felső pozíciókba kerültek, el kell dönteniük, hajlandók-e bűntudattal élni azért, mert otthon vagy a munkában nem tudnak száz százalékon teljesíteni. A nők úgy szocializálódtak, hogy folyton bűntudatot éreznek amiatt, hogy az élet valamely területén nem nyújtanak eleget. Le kellene számolni a tökéletességre való törekvésekkel!

Egyetemes nehézségnek tekinthetjük – melyet mind az amerikai kutatás kimutatott, mind Magyarországon tapasztalható – hogy jellemzően a nőkben mindenki bűntudatot próbál kelteni majdnem minden miatt. Ha nem a karrieredre koncentrálsz, hanem a gyerekeddel vagy, akkor azért, ha dolgozol, akkor azért, hogy nem foglalkozol eleget a gyerekeddel. Viszont ami a családi életet illeti, a magyar divatmárkák kis szervezeti egységeibe a családos emberek jól integrálhatók, elsősorban azért, mert a tulajdonosi kör elfogadóbb. Azonban általánosságban elmondható – bármely munkahelyre vonatkozóan –, hogy valószínűleg eggyel könnyebben vesznek fel olyan pályázókat, akiknek nincs kisgyerekük.

uvegplafon.JPGNálunk nincs is semmi gond?

Azért persze ne higgyük, hogy nálunk problémamentes az iparág. A karrier-vezérelt fiataloknál gondot okozhat, hogy sok esetben nincs hova előléptetni őket, és ez mindkét nemet egyformán érinti.

A cikk az amerikai Glamour 2018. júniusi/ júliusi számának The glass runway című riportja nyomán készült.

A témához hazai szakértőnek Kárpáti Krisztinát, a Mod’Art International tanárát és PR-vezetőt kértem föl.

(Fotó by Unsplash)

 

Szólj hozzá!
Címkék: divat

TRAVEL BLOG: Mi van a kézipoggyászomban, ha hosszú repülőútra megyek?

2018. szeptember 02. 22:27 - Kissancsa

Megosztom, melyek a legfontosabb cuccok, amiket magammal viszek a repülő fedélzetére, hogy minél kényelmesebb legyen az utazás nagyobb távolság megtételekor – ne feledjük, a gépen nincsenek üzletek!

1. A nem túl komfortos ülésen jó, ha van nálam nyakpárna, legjobb az emlékező habos változat. Csűröm-csavarom, tekerem-forgatom, a nyakamhoz téve pihentetőbb lesz az alvásom.

2. Hideg van a repülőn, jóleső érzés tokától bokáig könnyű, puha takaróba burkolódzni, alvás közben pláne.

3. A kényelem netovábbja a frottírzokni. Hat órát is meghaladó út esetén jobb megszabadulni a cipőtől, és zokniban szelni át a felhőket – ez ám királyság!

4. Viszek magammal magazint (pl. Glamour) és egy jó könyvet (aktuális kedvencem – mondjuk nem mai – az Álmodnak-e az androidok bárányokkal P. K. Dicktől, vagyis a Szárnyas fejvadász, könyvben), esetleg táblagépet, és persze mobilt (repülős üzemmódba kapcsolva), (többnyire) a kütyük töltőit sem felejtem otthon.

5. Bedobok a csomagba egy tollat, hátha jól jön, mint a múltkori egyiptomi vízumkitöltésnél.

6. Szemmaszkot is viszek, hogy zavartalanul álmodhassak. Lehet, hogy füldugó is kéne?

Ha kíváncsi vagy, még mi minden van nálam a repülőn, kattints a befejezésért.

(Fotó: Spydiy)

Szólj hozzá!

Ősbemutató ősfák alatt

2018. augusztus 09. 19:39 - Kissancsa

Bonnie és Clyde a Városmajori Szabadtéri Színpadon

Se túl hideg, se hőség, se szél és eső nincs a júliusi péntek estén, amikor a Budapesti Nyári Fesztivál keretében bemutatják – Magyarországon először – Bonnie és Clyde történetének musicalfeldolgozását a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Kellemes nyári program, még ha nem is számítunk happy endre.

Meglepő, hogy a musical 2011-es Broadway-beli bemutatója óta nálunk senki sem gondolt rá, hogy adaptálja a művet a hazai közönség számára. (Bár, ha utánanézünk, kiderül, hogy a New York-iak nem fogadták jól annak idején.) A darabra a Fesztivál igazgatója és művészeti vezetője, Bán Teodóra talált rá, alkalmas nyári produkció után kutatva. Hitte, hogy a megfelelő alkotói gárdával sikerre vihető.  

Az alapot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés színész osztálya hallgatóinak hangja és színészi kvalitásai adják – és ami a képességeket illeti, nem is lehetett kétséges a kimenetel. A rendező, Harangi Mária ismerte Novák Eszter osztályát egy korábbi közös munka miatt, ezért is kérte fel őt Bán. Harangi vezetésével az alkotók alaposan átgondolva és továbbfűzve az eredeti művet, mélyre ásnak a szereplők lelkében. „Bővelkedünk hát a lélektani pillanatokban, miközben szerencsésen sikerül túllépnünk a gengszterromantikán, és a történet felvillant olyan sorsokat a páros körül – például a szülők, Clyde testvére és felesége vagy az őket üldöző rendőrök életét –, amelyek nagyon jó kapcsolódási lehetőséget jelentenek a mai nézőnek is”, mondta a napokban a Prae.hu-nak adott interjújában a rendező. A munkafolyamathoz később csatlakozott a kaposvári Csiky Gergely Színház is.

A sztorit tudhatjuk a híres filmből. A szerelmespár a nagy gazdasági világválság idején az Egyesült Államokban bankrablásokból, fosztogatásokból akar meggazdagodni, közben gyilkosságokat is elkövetnek – kilencet tulajdonítanak nekik, illetve bűnbandájuknak. Tagok voltak többek közt Buck, Clyde testvére és annak felesége, Blanche is. Valamennyiükre lecsap az igazságszolgáltatás: előbb Buck, majd a főszereplő páros a rendőri tűzerő következtében meghalnak (emlékezetes jelenet a pár garázsból való reménytelen autós kitörése), Blanche-t pedig börtönbüntetésre ítélik. A korabeli amerikai közvélemény romantizálta Bonnie-t és Clyde-ot, mint akiknek sikerült kiutat találni a szegénységből – az alkotók ennek magyarázatát is keresik a két felvonás alatt. „Nem egy végletesen átromantizált szerelmi szálat kapunk, hanem egészen közeli, intim jelenetekben boncolgatja az előadás a főszereplők lelkét, megmutatja történetük árnyoldalait, például azt, milyen nehéz volt olykor nem elhagyni a másikat”, így a rendező egy televíziós beszélgetésben.

(...)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a szöveg folytatása is ott olvasható.

Fotó: Gergely Beatrix

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Tíz érdekesség, amit nem tudtál Mauritiusról

2018. augusztus 05. 20:19 - Kissancsa

Nem közismert, Mauritiusról szóló érdekes tényeket mutatunk be, hátha van köztük számodra is új információ. Egyúttal talán sikerül kedvet csinálni az utazáshoz.

1. A nemrég kihalt Dodó madár nyomát csak ezen a szigeten lehet megtalálni. A madáralakúak osztályába tartozó dodógalamb röpképtelen volt, az emberiség által kipusztított állatfajok szimbólumává vált.

2. Itt található a gyönyörű geológiai látványosság, A hétszínű föld. Dűnés terület, ahol egybefolyik kék, sárga, piros, rózsaszín, lila, barna és zöld. A vulkáni működés során került felszínre a fém-oxidokkal színezett képződmény, az eső és szél lecsiszolta róla a kevésbé ellenálló rétegeket, így alakult ki a színes, ma már masszívan ellenálló felszín.

3. Mauritius volt az első hely, ahol fehér cukrot állítottak elő. Az ország gazdaságának egyik alapját azóta is a cukornádtermelés adja. A cukornád a helyi rumgyártás alapanyaga, közel tizenötféle rumot gyártanak. Érdemes még megkóstolni az arabica kávéjukat és speciális teájukat is.

4. Elsőként a portugál gyarmatosítók léptek a szigetre, 1500-ban, de az első telepesek brit tengerészek voltak, akik 1512-ben érkeztek.

5. Mauritius elnyerte „Az év golfdesztinációja Afrikában” díjat. Kilenc világszínvonalú golfpálya várja az idelátogatókat, közülük több nemzetközi versenynek is rendszeresen helyet ad.

Kattints, ha kíváncsi vagy a másik öt mauritiusi érdekes tényre, vagy egyből oda is utaznál, hogy meggyőződj személyesen a hely különlegességeiről.

(Fotó: trawell.in)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Hurgadha májusban

2018. május 31. 13:47 - Kissancsa

Egyiptomi útinapló

 

hurgadha_steigenberger.jpgAz idei második charter járattal indulunk Egyiptomba, dugig a gép, negyedét egyenpólóba öltözött búvárok foglalják el, kicsattannak a rájuk váró vizes izgalmaktól – Hurgadha híres búvárparadicsom, ezt tudjuk. Az egyetlen üres hely pont mellettünk van, a titkunk, hogy folyosó mellé kérjük a jegyet, úgyis szinte mindenki az ablakhoz szeretne ülni (a folyosónál kényelmesebben lehet nyújtózkodni, és nem kell másokon átvergődni, ha a mosdó felé vennénk az irányt). Nem rémlik, hogy bérelt járatokon osztanának ételt-italt, itt most mégis ez a helyzet; arab vajas piskóta, guava lé, kávé, tea és ásványvíz gurulva érkeznek üléseinkhez – nem unatkozunk a jó háromórás úton. Könyv is van nálunk.

A sivatag látványa mindig elképeszt, a magasból pláne „látszik” a végtelen. A helyi repülőtér meglepően nagy és modern, a néhány évvel korábbi kezdetleges épület alig volt alkalmas fogadótér, indulásra várakozva csak a földre lehetett leülni. De a népszerű üdülőváros rohamtempóban halad a korral, leszállva a helyközi járatról, kongó óráscsarnokba toppanunk. Időbe telik, mire átvergődünk a szigorú ellenőrzéseken, a vízum kitöltésénél a tollvadászat okoz gondot – ma már alig hordunk maguknál írószerszámot. (Kivéve talán az írókat, vagy nem is tudom). Barátságos arab utazási referens fogad minket, és atyaian az egyik ötös számú transzfer buszhoz navigálja tanácstalan csoportunkat (bizonytalanok vagyunk a megfelelő busz kiválasztásában, mivel többet is az ötös számmal jelöltek, nem találjuk a logikát).

palmak.JPGSzállodánk első a sorban, a tovább utazók kissé irigyen nézik lekászálódásunk, amit borravalódömping követ: a csomagot leemelőnek, a sofőrnek és az utazási képviselőnek is adogatjuk az érméket. Öt perccel később kiderül, hogy elhamarkodtuk a jutalmazást, nem a megfelelő szállodánál vagyunk; ez itt az Steingenberger Aqua Magic, mi viszont a Steigenberger Al Dau Beach-be tartunk. Később megtudjuk, jó nekünk, hogy kétféle Steigenberger fekszik egymás mellett, mert a gyerekes családok mind a víziparkos helyre mennek, a mienk viszonylag nyugalmas lesz.

A melegből jólesik a légkondicionált lobby-ba bevágódni. Hatalmas, keleti hangulatú csarnok, bárokkal és kis szökőkutakkal feldobva, amiktől kissé megcsap minket az afrikai luxusérzés. Becsekkoláskor wellcome drinket kapunk, és a piros habzó bort leszámítva, az ügyintézés a szokásos mederben, flottul folyik. A hordárnak borravalót adunk, közben megfordul a fejünkben, ha továbbra is ilyen intenzíven hálálkodunk, jóval az utazás vége előtt el fog fogyni az eurós aprónk.

img_7245.JPGA szoba némiképp szerényebb benyomást kelt, mint a nagyszabású, első pillantásra megnyerő fogadótér, igazából semmi extra nincs benne, a mérete megfelelő, az erkély – habár picike – szép panorámájú; kis részben tengerre néző, egyébként a medencével szabdalt pompás kertre nyíló. Egyedül az egybeépített fürdőszoba és wc nem nyeri el tetszésünket, az is csak az alig takaró üvegajtó miatt, amit becsukni sem lehet rendesen – két ember távolabbi ismeretsége vagy friss kapcsolata esetén azért ez elég indiszkrét. Szobánk legnagyobb ékessége – s ezt később tudjuk meg – az ágyainkra a takaríts után ráhelyezett, művészi gondossággal kivitelezett törülközőorigami, a napi meglepetések közül egy tekergőző trópusi virág és egy kígyótól megijedő szurikáta család voltak a leglátványosabbak.

Délben jólesik elfogyasztani könnyű ebédünket hűsítő ital mellett a rendelkezésre álló három grill egyikének az árnyas, ventillált teraszán, honnan a kilátás a medencében lubickoló szállóvendégekre és a látómezőt mindig mindenhonnan betöltő pálmafákra esik, s ez az idilli kép maga a hamisítatlan nyaralás. Étlapról és svédasztalról egyaránt választhatunk, a fogások változatosak. A vacsorát a központi étterem teraszán költjük el, mely minden esetben svédasztalos, és polipban gazdag. Úgyis mondhatnánk, jellemzően polipalapú az étrend, sokféle módon elkészítve, persze a zöldség és gyümölcs mellett (egyébként mindenféle hús megtalálható a kínálatban, de a soklábú puhatestűből van a legtöbb – a környék vize dúskálhat benne). All inclusive ellátásra fizettünk be, a mennyiségre nincs is panasz.

hurgadha.JPGEgyetlen probléma az étkezésnél, hogy nincsenek föltűntetve az allergén összetevők, én pedig laktózérzékeny vagyok. Egyiptomi utazásra különben is ajánlott fölkészíteni a gyomrunkat, hát még, ha ételallergiával nehezítjük helyzetét. Nem is sikerült megúszni a gyomorrontást. Biztosításommal felszerelkezve, egy napos rosszullét után utam a szállodaorvoshoz vezet. Egy olyan infúziókombótól, amitől pár órával később superwomannek érzem magam, és néhány hatásos, az utazás végéig szedendő gyógyszertől másnapra meggyógyulok. Kaptam gyomorfertőtlenítőt, hasfogót, helyspecifikus antibiotikumot és multivitamint. Aki tudja magáról, hogy az emésztése érzékeny, ezeket a szereket – az antibiotikumon kívül – még otthon beszerezheti, és megelőzésként nyugodtan elkezdheti őket beszedni, legközelebb én is így fogok tenni.

Ha kíváncsi vagy a teljes úti beszámolóra, itt találod.

Meg itt.

(Saját fotó)

Szólj hozzá!

RÓLAM SZÓL

2018. május 30. 10:15 - Kissancsa

Q&A

stfrwptaharopkeylay03c6wcij4aj8t8bhn7pytrvu.jpgRendes közösségi "médiamunkás" módjára válaszolok néhány rólam szóló (de azért a Walhallát is érintő) kérdésre, hogy  jobban megismerjetek, ha van kedvetek.  

♦ Honnan jön a blogod neve?

Walhallából felelhetném (fa)viccesen. Mitologikus hely, az északi népek isteneié – gondoljunk csak Wágner operáira. Isteni kulturális élményekkel terveztem foglalkozni a blogban, a szó csengése pedig megbabonázott, jó választásnak tűnt ez a név. Némi visszafogottság hiányzott, vezetéknevemet angolosan használva született meg a My Little Walhalla, egy másik inspirációs forrás, a ma már nem létező My Little Paris francia portálról vett ötlettel kiegészítve.

♦ Mi a munkád, mikor és hol dolgozol?

glamour_megjelenes.JPGFüggetlen újságíróként főleg színikritikákat, filmajánlókat, utazási érdekességeket írok, és példaértékű hírességekkel interjúkat készítek, de mindenevő vagyok (szó szerint is). Kulturális portáloktól, az Exkluzív Utazástól és a Glamourtól kapom a legtöbb megbízást, körülbelül heti egyszer a blogomba is igyekszem posztolni (ha elmulasztanám, anyukám rám szól). Általában otthon dolgozom, hagyománytiszteletből időnként kávézókban is felcsapom laptopom. Lehet éjjel és nappal, napsütés, hétköznap, de akár hétvége is, eső, fagy, frizura ide vagy oda, mindig készen állok, hogy az ihlet megtaláljon (egyszer meg is lepett, akkor magától befejeződött egy cikkem, máig nem értem, hogyan, pedig ott voltam).

♦ Hogyan lettél újságíró?

Egerből az ELTE történelem-francia szakára átjelentkezve egy év kényszerpihenőt kaptam szakpárom következő évi elindulásáig. Ki akartam tölteni az űrt, és – fogalmam sincs, miért, talán anyukám mondta – elvégeztem egy újságíró tanfolyamot. Más irányba kanyarodtam, a pálya elég kanyargós volt, híján körültekintő mondatszerkesztéseknek. Négy éve kezdtem bele az újságírásba, blogot indítottam, hogy az életemet hirtelen elárasztó színházi premierek ne merüljenek feledésbe. Egy évre rá felkért a Librarius, hogy csináljak kulturális cikkeket a portálra, aztán jött a Prae, ahol színikritikáim jelennek meg. A Sikeres Nők magazinnak kezdtem el interjúzni, de immár másfél éve a Glamour számára igyekszem minél érdekesebb és értékelhetőbb interjúkat csinálni.

♦ Mi motivál szakmailag?

motivacio.JPGGerincorvosom megkérdezte, mit szeretnék elérni újságíróként, és kissé elszégyelltem magam, hogy fogalmam sem volt, mit válaszoljak, még sosem gondolkoztam ezen. Hazamentem, és elgondolkoztam. Lettek is amolyan csodával határos módon megvalósítható távlati céljaim, s azóta ugratom barátaimat, hogy kérdezzék meg meg, mi akarok lenni, ha nagy leszek. Válaszom egyelőre fedje jótékony homály, elég annyi hozzá, hogy őszinteségemet általános derültséggel viszonozzák. Van "kisebb" célkitűzésem is: állandó rovatot szeretnék egy izgalmas felületen.

♦ Mit szeretsz legjobban a blogolásban?

Szuper érzés, hogy szabadon kifejthetem a véleményem bármilyen számomra fontos témában. Ráadásul a blog igen alkalmas felület a kultúra népszerűsítésére, mely mondhatni, szívügyem. Naplóként is funkcionál, bele lehet érteni a hasznos pszichoterápiát, illetve önismereti foglalkozást.

♦ Melyik cikkedet emelnéd ki?

A Testről és lélekről szóló Medve, szarvas, tehén posztomat mondanám, mert az elsők közt íródott a később hosszú, sikerekben gazdag utat bejárt filmről – irományomnak is volt egy kis szakmai sikere mikor az Index átvette. Soha ennyien nem nézték meg (olvasták el?) egyik munkámat sem.  

 

szinhaz.jpg

Mi a hobbid?

A publikáláson kívül a konditermezés (heti egyszer, gyakran jógával kiegészítve), főzés (de kétszer nem főzöm meg ugyanazt a receptet, a "folyóba lépés" mintájára), színházba járás (elvarázsol a színház!), olvasás (felváltva modernt és klasszikust), sorozatnézés (aktuális kedvenc: Westworld), na meg a mélyen szántó (avagy felszínes az is nagyon beszédes) beszélgetés.

 

  

 becs_zara.jpg♦ Melyik fotót szereted legjobban magadról az utóbbi időkből?

Ez a kép Bécsben készült a múlt hónapban, megfog, hogy olyan, mint valami paparazzi fotó. :) 

♦ Milyen bloggal kapcsolatos terved van a közeljövőre nézve?

A korábbi irányvonal, a kulturális tartalom megtartásával szeretnék személyes történeteim közül néhányat elmesélni  köztük back stage sztorikat is  és sokkal több fotót közzétenni (gőzekével tanulok fotózni). Szemfülesek észrevehették, hogy oldalamat publikációim publikus (ez fájt, de jól alliterál) gyűjtőhelyének is használom; követőim valamennyi eddig megjelent cikkemhez hozzáférnek.

Szívesen veszek további kérdéseket, bátran tegyétek fel kommentben, ha még érdekelnének válaszok velem vagy a My Little Walhallával kapcsolatban.

(Saját fotók, kivéve az elsőt, az Galló Krisztina barátnőm profi kattintása.)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Mit csomagoljunk egzotikus nyaraláshoz?

2018. május 22. 08:10 - Kissancsa

Hasznos tippek #4

Összegyűjtöttünk néhány tippet, hogyan és mit érdemes a bőröndbe pakolni, ha egzotikus tengerparti pihenés az úti cél.

1. Hosszabb repülőút előtt hölgyeknek érdemes felvenni az utazáshoz kompressziós harisnyát, ami jól összetartja a láb ereit, biztosítja a megfelelő keringést, ezzel megakadályozva egy esetleges trombózist. Persze a harisnyától függetlenül időnként álljunk föl ülésünkről, és nyújtóztassuk meg elgémberedett tagjainkat!

2. Szintén jól jön a hosszú repülés közben egy hidratáló arcmaszk bevetése (férfiaknak is). A gépen a levegő erősen dehitratáló hatású, használjuk ki az időt szépítkezésre.

3. Ami a ruhákat illeti, csomagolásnál szettekben gondolkodjunk: minden felső mellé válasszuk ki a megfelelő alsót, a cipőt és a kiegészítőket, ha lehet, minél több basic darab legyen közte a könnyebb párosítás érdekében – mert átgondolt ruhatárral magabiztosabb a nyaralás.

4. Ne feledkezzünk meg egy-egy melegebb alsó- és felsőruházatról sem, ha a trópusokon nem is, a repülőn jó szolgálatot tesznek.

5. Szintén nőknek tanács: csomagoljunk be kistáskát is. Attól, hogy a repülőúthoz nem kell ridikül, ne felejtsük el, a nyaraláson jól jön, ha a strandtáskánk helyett inkább nőiesebb tatyót viselnénk.

6. Az edzéscuccunkat is gyűrjük be! A rendszeres edzést utazáskor se hanyagoljuk, sőt, az új környezethez alkalmazkodva újajta edzésprogramokban is gondolkozhatunk (jól tesszük, ha erre az eshetőségre még a vakáció előtt felkészülünk).

Kattints, ha kíváncsi vagy a lista másik felére, de akkor is, ha máris becsomagolnál egy exkluzív útra!

(Fotó: tamarindojuice.com)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: A színes és szíves ország

2018. május 03. 12:26 - Kissancsa

Jamaica

Találós kérdéssel kezdjük: melyik ország zászlaját osztja egy napsütést szimbolizáló sárga színű andráskereszt négy részre, két fekete- és két zöld negyedre?

Jamaicában járva a nemzeti színek lépten-nyomon végigkísérnek, papucs, törülköző, strandkendő és még számtalan tárgy díszeként. Hogy többet ne mondjunk, a jamaicai dob- és raggie zenekarok is előszeretettel ragasztják tele dobszerkóikat lobogójuk matricaváltozatával (nemkülönben a magyarországi raggie-t játszó együttesek). A hamisítatlan karibi élet ritmusos, színes és vidám – igazán jó érzés elmerülni benne, na meg a türkizben csillogó Karib-tengerben.  

A jamaicai emberek igen vendégszeretők, a turistákkal nagyon kedvesek, mosolygósok, örülnek, ha kíváncsiak vagyunk hazájukra. Mindent elkövetnek, hogy megismerjük, hogyan folyik náluk a karibi élet. Leleményes kiszolgálással hidalják át az esetlegesen, a felszereltség hiányából adódó kisebb kényelmetlenségeket. Itt nem annyira a luxusérzés, mint inkább a közvetlenség a meghatározó, s ebben a vidám környezetben ezt cseppet sem bánjuk.

Világhírű az 1988-ban a téli olimpiára kijutott bobcsapatuk, soha előtte nem tudott részt venni egyetlen jamaicai sem a téli játékokon. A csapat érmet ugyan nem szerzett, de bobsportjukat azóta is töretlen nemzetközi népszerűség övezi.

(...)

Kattints, ha tovább olvasnád a cikket, vagy kedvet kaptál, hogy Jamaicába utazz!

(Fotó: Jamaica International Project)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Srí Lanka oly gyönyörű!

2018. április 17. 14:48 - Kissancsa

Ha túl vagyunk a jet legen, csodás kikapcsolódás várhat ránk az Indiai-óceán északi részén, Indiától délre fekvő gyönyörű országban, Srí Lankán. Ha egy mondatban akarnánk jellemezni, mondhatnánk, hogy itt homokos a tengerpart, ragyogóan kék a víz, mindenütt pálmafák teremnek, simogat a kellemes széljárás és egy átlagos nyaralóhelyen megszokottnál kevesebb turista leselkedik ránk.

Az ország régi nevére a Ceylonra keresztelt éttermek, kávézók és pubok emlékeztetnek. Az egyik bizalomgerjesztő Ceylon Restaurantban kóstoljunk helyi ételspecialitásokat, például a tonhalból készült levest, az aambul thyialt vagy a karis rizst (fűszeres sárga rizs), és ne lepődjünk meg, ha csak nagy sokára kapjuk meg tányérjainkat, errefelé szokás, hogy hosszú ideig készítik az ételeket. Jobban járunk, ha előre leadjuk rendelésünket, s csak a megadott időben foglaljuk el helyünket. Az étkészlet hiánya viszont tényleg meghökkentő; a srí lankai emberek ugyanis kézzel esznek. Minden fogás után a tüsténkedő pincér elővarázsol egy citromos vízzel teli kézmosó tálkát.  

(...)

Kattints, ha tovább olvasnád a cikket, de akkor is, ha kedvet kaptál, hogy lobogó hajjal robogózz, tuk-tukozz vagy szörfölj Srí Lankán!

(Fotó: rhinocarhire.com)

Szólj hozzá!

Sokkolt és nyert A párnaember

2018. április 17. 14:39 - Kissancsa

A párnaember a MOST Feszten

parna-2.jpgÉrdekes szimbólum a disznó, a pozitív jelentéseit jól ismerjük: termékenységet jelképez, és ha „malacod van”, szerencsét hoz. De több negatív értelmezése is létezik: bujaságra utal, az Odüsszeiában harcost szimbolizál, a kereszténységben ördögi falánk lény, a halálhoz is erősen kapcsolódik (áldozati malac). Martin McDonagh A Párnaember című darabjának nyitó jelentében, a MOST Feszten (Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivál), a csíkszeredai Csíki Játékszín előadásában krétával malacokat rajzolnak. A színdarabot először 2003-ban mutatták be a londoni National Theatre Cottesloe színpadán, több budapesti színház is műsorára tűzte, most pedig versenyprogramként szerepel a tatabányai színházfesztiválon.

parna-1.jpgNegativitás és pozitivitás kettőssége kíséri végig az előadást, a szereplők maguk is két pólusúak, és talán van is köztük igazi bipoláris személyiség. A jó rendőrről, Tupolskiról kiderül, hogy nem is jóságos, míg a rossz zsaru, Ariel (talán nem véletlenül hívják így) mégsem olyan szívtelen – neki köszönhetjük az enyhe katarzist (aminél azért nagyobbra lett volna szükség, hogy helyreálljon a lelki békénk). A vádlottak sem egyértelműek, hiába gyengeelméjű a báty, Michal, attól még rosszindulatú. Az öcs neve Katurian, azaz Katurian K. Katurian, ahol a K. szintén Katurian – ez az egyik vicces momentum az estén, bár a főhős szerint kicsit sem humoros, hogy szülei csúfot űztek vele. Később azt is megtudjuk, messze nem a kellemetlen névadás volt egyetlen bűnük. K. hiába nehéz sorsú, nem tekinthető áldozatnak, és a négy kulcsszereplő közül ő a legemberségesebb.

Mindenkit pozitív cél mozgat (…), mégis egy olyan történet bontakozik ki előttünk, melyben végeérhetetlen borzadályok sorozata veszi kezdetét. Elindul egy lavina, amelyet nem lehet kivédeni, megállítani, csak engedni lehet, hogy a tombolás után megnyugodjon

– olvasom a színlapon – és a színpadon.

parna-3.jpgA párnaember szól testvéri kapcsolatról, a totalitárius diktatúra rendőrségen keresztül gyakorolt nyomásáról és gyerekkorban elszenvedett traumák felnőttkori, véres végletekig fokozott következményeiről. Beszél a művészet hatalmáról: milyen morális határai vannak egy művész azon törekvésének, hogy értékelhető lenyomat maradjon utána. Mindezt rengeteg kísérteties hangulatú malacrajz kíséri.

 

parna-4.jpgVass Csaba Katuriánként hitelesen alakítja az önelégült írót és a gondos testvért. Hátrányos helyzetével alapjában elégedett, a hatalommal sincs igazán problémája, megérti és elfogadja a rendőrállam szabályait. A produkció legjobb alakítását tőle, valamint az Arielt megformáló Kozma Attilától kapjuk. A magát „rossz zsarunak” tituláló rendőr valójában érzékeny, kiderül backstory-jából. Negédesen megható munkahelyi emléke, hogy egy kislánytól cukorkákat kap hálából, mely – teret adva az abszurd humornak – ha lehet, még patetikusabban ismétlődik meg a szemünk láttára. Minden szereplőnek részletesen kidolgozott a háttértörténete, könnyen megismerjük jellemüket. A Tupolskit játszó Kányádi Szilárd szintén jó: minél gonoszabb, színészi játéka annál kiforrottabb. Kosztándi Zsolt a bolond Michalként gyerekesen viselkedik, beleborzongunk, ahogy ebből a gyerekesből időnként kikacsint érett énje. Anya (Márdirosz Ágnes) és apa (Bende Sándor) kevés lehetőséget kapnak a kibontakozásra, szerepeltetésükben főleg a jelmeztervező, Török Réka kreativitása érvényesül; a házaspár fején a csőrben végződő bikafejek félelmetes hatást keltenek. Ugyanígy eltalált, igencsak meghökkentő a kislány, Fekete Bernadetta iskoláslányosra vett, ám álszakállal torzított kinézete, mely a Jézus keresztre feszítését imitáló jelenet kelléke is. Egyébként ekkor érkezik az este legjobban sikerült abszurd poénja: a szülők egy INRI márkájú televíziót csomagolnak ki. A narrátor, Szabó Enikő pin-up jellegű, dominákat megszégyenítő szettje kiválóan illeszkedik az erőszakos környezetbe. Szabónak az énekhangja is remek, búgva, bárénekesnők andalító stílusában narrálja a történetet Veress Albert zeneszerzőnek az eleve komor darabot egészen baljóslatúvá festő, remek zenéjére.

(...)

A teljes cikk itt, a Prae-n jelent meg.

(Fotó: Sándor Levente)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: A Dubai-i luxus megfizethető

2018. április 04. 18:44 - Kissancsa

Ha félévvel korábban elintézzük foglalásunkat egy Dubai-i ötcsillagos szállodába (pl. The Ritz-Carlton Dubai), olcsóbban megússzuk az utazást, mint gondolnánk. Persze, aki a világ első hétcsillagos hoteljében, a Burj al-Arabban kíván megszállni, annak tényleg borsos árat kell fizetni. Mi most ne rugaszkodjunk el ennyire a valóságtól.

Dubai-ban két évszak váltakozik; a novembertől áprilisig tartó tél és a májustól októberig nyúló nyár. Bátran válasszuk az előszezonnak számító áprilisi időszakot, hogy olcsóbban jöjjünk ki, azonban ne a Jumeira Pálmára menjünk, mert nemcsak drágábbak az ottani szállodák, de ilyenkor még a tenger kijjebb eső része jóval hidegebb is, mint a centrum partjainál.

Tengerre néző teraszon csili-vili koktéllal (az én kedvencem a Passion fruit mohito), a spában kényeztető masszázzsal és egy fényűző étteremben hatfogásos vacsorával fokozhatjuk a luxus életérzést. Ha gyerekkel vágunk neki az Arab Emirátusoknak, a legkülönfélébb tematikus kalandparkokban, színesebbnél színesebb gyerekprogramokon vehetünk részt. De nem kizárólag nyári kikapcsolódást választhatunk, a bevásárlóközpontokban még korcsolyapályára is lelünk, ha esetleg túlzottan melegünk lenne (mivel a legkisebb helyiségben is kifogástalanul működik a légkondi, ez nem túl valószínű).

(...)

Kattints, ha Te sem jössz zavarba a bőség zavarától!

(Fotó: The Ritz-Carlton Dubai)

Szólj hozzá!

TRAVEL BOLG: Hogyan fedezzük föl a várost?

2018. március 23. 18:02 - Kissancsa

Hasznos tippek #3

Íme néhány hasznos tipp, turistaként hogyan ismerhetjük meg minél jobban a helyet, amit először (másodszor, vagy épp sokadszor) látogatunk meg.

Közlekedés: Ha az időjárás megengedi, béreljünk biciklit, kismotort vagy szafaris dzsippet, tehát ha lehet, nyitott járművet, hogy szinte testközelből érezzük a táj hangulatát. Ha saját közlekedési eszközt használunk, a magunk urai vagyunk; bármerre mehetünk, bármikor megállhatunk és elindulhatunk, időbeosztásunk sokkal rugalmasabb. Előtte nem árt tanulmányozni a helyi közlekedési szabályokat, és persze ne vezessünk bódult állapotban.

Gondolkodásmód: Ha külföldön járunk, próbáljuk megérteni az ottani észjárást, pláne, ha a nyelvjárással amúgy is meggyűlt a bajunk. Kávézóban lapozgassunk újságokat, a szálláson nézzünk televíziót – nyelvismeret nélkül is jócskán kapunk benyomásokat. 

Étel-ital: Reggelizzünk szállodán kívül! Reggel a város ébredezik, s felfedi igazi arcát – pont ahogy velünk is történik. A piacokat se hagyjuk ki, pláne, ha szeretnénk elvegyülni a helyiek közt. És ha már élelmiszer vásárlás: a szokásos ételspecialitásokon kívül feltétlen kóstoljuk meg a tájék idénygyümölcseit. Egzotikus országokban a gyümölcsevés különösen érdekes csemege lehet.

(...)

Kattints, ha kedvet kaptál a turistáskodáshoz, vagy kíváncsi vagy a városfelfedező tanácsok másik felére!

Külföldi utazáshoz hasznos tippeket találsz még itt (Tíz dolog, amivel külföldre utazás előtt érdemes foglalkoznod) és itt (Hét cucc, amit érdemes bepakolnod külföldi utazáshoz).

(Fotó: Janni Deler)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: A nászutasok szeretik a Seychelle-szigeteket

2018. március 14. 12:09 - Kissancsa

Az Indiai-óceán szigeteinél nem is lehetne festőibb nászutas helyeket elképzelni. Seychelle a világ legnagyobb korall atollja. Gránit borítja, a lecsiszolódott szürke kőtömbök művészi kontrasztba hozzák a lenyűgöző tengerparti tájat – a képeslapokra kívánkozó fotók így cseppet sem hatnak giccsesen, űrbéli Édenkertben készült hatást keltenek.

És ha már a fényképezésnél tartunk, nászutasokként legyen legalább egy sorozatfelvételünk a szokásos romantikus, parton felállított, fehér függönyökkel borított nyitott sátorban, ahol egy franciaágy, a hozzá tartozó asztalkán bekészített afrodiziákumok, gyertyák és illatosítók gondoskodnak kényelmünkről – hogy ne csak a szellő simogatását érezzük…

A kristálytiszta víz fürdőzésre csábít, jólesik utána elnyúlni a hófehér homokban, például Anse Lazio Beach-en (Praslin-sziget), Giorgio Armani ajánlásával, szerinte ugyanis ez a világ legszebb strandja.

(...)

Kattints, ha kedved lett szerelmeddel a mézesheteket e mesés környezetben tölteni, vagy tovább olvasnád a cikket!

(Fotó: The Telegraph)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Hét cucc, amit érdemes bepakolnod külföldi utazáshoz

2018. február 27. 11:15 - Kissancsa

Hasznos tippek #2

Felsorolunk néhány praktikus, utazótáskába való felszerelést, melyekre nem biztos, hogy gondol az ember, mikor a vágyott tengerparti álomképek mellett maximum a fürdőszerkóig és naptejig terjed a figyelme.

1. Kabát: Akkor is vigyünk magunkkal egy kiskabátot, ha napsütötte egzotikus nyaralóhelyre megyünk, a repülőn vagy légkondicionált helyiségekben jól jöhet.

2. Törülköző: Bármikor kellhet – akkor is, ha a szállodában adnak. Ha az új technológiával készült mikroszálasat választjuk, helyet spórolunk, ráadásul bízhatunk benne, hogy hamar megszárad.

3. Zsebkendő és nedves törlőkendő: Legalább papír zsebkendő legyen nálunk, sok helyzetben jól jöhet.

4. Füldugó: Például, ha a szállodában túl korán elkezdődik az élet, mi pedig délig aludnánk.

(...)

Kattints, ha további hasznos csomagolási tippre lenne szükséged, vagy kedvet kaptál, hogy mihamarabb becsomagolj, és a télből a nyárba utazz!

További hasznos tippeket találsz külföldi utazásodhoz itt (Tíz dolog, amivel külföldre utazásod előtt érdemes foglalkoznod), és itt is (Hogyan fedezzük föl a várost az utazás alatt?).

(Fotó: Louis Vuitton)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Tíz dolog, amivel külföldre utazás előtt érdemes foglalkoznod

2018. február 16. 17:47 - Kissancsa

Hasznos tippek #1

Mielőtt külföldi vakációra indulnánk, nem ússzuk meg az általános előkészületeket – vegyük hát sorra a legfontosabbakat.

1. Utasbiztosítás: minden utazás alkalmával kössünk baleset biztosítást – ez a legfontosabb felkészülési szabály! Kis összeget kell befizetni, de annál nagyobb anyagi biztonságban tudhatjuk magunkat, ha netán orvosi ellátásra szorulnánk.

2. Kommunikáció: tájékozódjunk a roaming díjakról, a telefonálás, illetve az e-mail- és internethasználat lehetőségeiről, olvassunk össze minél több hasznos tudnivalót a témában.

3. Személyes iratok lemásolása: a biztonság kedvéért másoljuk le fontos úti okmányainkat (útlevél, személyi igazolvány stb.), és nem árt, ha az e-mailben kapott, utazásra vonatkozó visszaigazolásainkat, vouchereinket kinyomtatjuk.

4. Biztonsági mentés: ha magunkkal visszük a laptopunkat, táblagépünket (és nyilván a mobilunkat), készítsünk mentéseket, hogy egy nem kívánt, a gépeinket érintő probléma esetén ne veszítsünk el számunkra nélkülözhetetlen tartalmakat.

5. Bank és bankkártya: döntsük el, váltunk-e pénzt még itthon, ha igen, akkor mennyit, akarunk-e bankkártyát használni kint, és azt is, hogy egyáltalán dollárra vagy euróra lesz-e szükségünk.

(...)

Kattints, ha a további öt előkészületi tippre is kíváncsi vagy.

Itt pedig további hasznos tippeket találsz külföldi utazásodhoz (Hét cucc, amit érdemes bepakolni a bőröndbe külföldi utazáskor), és itt is (Hogyan fedezzük föl a várost az utazás alatt?).

(Fotó: Wanderlustvlog)

Szólj hozzá!

Edek, te bitangó!

2018. február 11. 14:48 - Kissancsa

Mrožek Tangója a Bethlen Téri Színházban

A nappaliban ülünk – és ebben nem is lenne semmi különös, ha nem egy színházi előadáson volnánk nézők. Az első sor székei a szoba szőnyegét érik, előttünk kártyáznak, ha előre hajolnék, az asztalon pihenő pakliból én is oszthatnék. De inkább hátradőlök, a lábamat minél jobban behúzom, és várom, hogy a Vendégváró Fesztiválon, a Bethlen Téri Színházban, a nagyváradi Szigligeti Színház előadásában Mrožek Tangója felkapjon és megpördítsen.

Ez Sławomir Mrožek leghíresebb műve, 1964-ben, egy történelmileg és szellemileg pezsgő időszakban született. A cselekményt nem árt átfutni, bár politikai beágyazottságára nem térek ki, az előadás is hanyagolja ezt az aspektust, és közvetetten bármelyik újkori évtizedre lehetne aktualitásokat találni benne. Artúr (Hunyadi István), mint a legtöbb ifjú, lázad, és forradalminak szánt kísérletét családján kezdi, ami kicsit belterjessé teszi a történetet. Célja, hogy visszahozza az általa eszményinek tartott, nagyszülei korabeli hagyományokat és rendet. Szó szerint rendre vágyik a káoszban, amit szülei teremtettek, élén édesapjával. Az apa ugyanis (Stomilt Kovács Levente játssza) folyton filozofál, pártolja az anarchiát, elméletei szemléltetéséhez kísérleteket csinál. Az egész házat belengi az alkimista hangulat, mely a nagypapa ravatalozójában csúcsosodik ki.

A következő párbeszéd jól érzékelteti apa és fia alapvető nézeteltérését:

„Artúr: (…) semmi sem működik, mert mindent szabad, sem elvek nincsenek, sem kihágások.

Stomil: Csak egyetlenegy elvünk van: senki se feszélyezze magát, és azt csinálja mindenki, amihez kedve van. Mindenkinek joga van a saját boldogságához.”

Stomil akkor érzi magát szabadnak, ha mackóalsóban, kigombolt ingben, hasát kibuggyantva, fennkölt gondolatok közt lófrálhat a lakásban. A szebb napokat látott nagymama, Eugénia (Fábián Enikő) és a lecsúszott nagybácsi, Eugéniusz (Dobos Imre) naphosszat kártyáznak. Artúr hiába esik szerelembe unokahúgával, Alával (Trabalka Cecília), a sikeres lánykérés után nem képes belefeledkezni boldogságába, továbbra is meg akarja reformálni a körülötte élőket, az étkezésben szó szerint is reformétrendet vezetne be. Hogy a családból választ társat magának, a belterjességre rímel – viselkedése, habitusa provinciálisabb nem is lehetne. A szülők szerelmi háromszögében a termetes családi barát, később szolga, Edek (Sebestyén Hunor) a harmadik szög, vele csalja meg férjét Eleonóra (Firtos Edit). Az utolsó felvonás csattanóit is tőle kapjuk; az igazi zsarnok nem Artúr, régies ideáival, hanem Edek, a nyers erőszak megtestesítője.

(...)

A teljes színikritika itt, a Prae-n jelent meg.

(Fotó: Vígh László Miklós)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Bali az ínyencek Mekkája

2018. február 08. 18:56 - Kissancsa

A balinéz konyháról

bali_gyumolcs.jpgHa Balin nyaralunk, garantáltan megismerkedünk az indonéz konyha sava-borsával. Nem ússzuk meg az egészséges étkezést, szinte korlátlan a zöldség- és gyümölcskínálat – itt új értelmet nyer az „all you can eat”.

Trópusi gyümik közül jól ismerjük az ananászt, banánt, citrusféléket, mangót, papaját, sárga- és görögdinnyét, de még több olyat találni, amilyent még sosem láttunk – nemhogy a nevét tudjuk!

 

dragon_fruit.jpgIlyen a sárkánygyümölcs: érdes felületű és élénk ciklámen színű, utóbbi tulajdonsága miatt legalább olyan óvatosan bánjunk vele, mint a céklával, mert ez is mindent összefog. A salak íze nem hasonlít a homokéra – bocsánat a rossz szóviccért –, az ananászéra viszont nagyos is. Külsőre – hámozás után – a gesztenyét juttatja az eszünkbe. Hamis licsinek is hívják a szőrös-bozontos, hámozás után tényleg licsire emlékeztető rambutánt, zamata inkább a kiwi-alma-uborka kombóját idézi – ha valaki kóstolta ezt az egyveleget. A mangosztán a barackra hajaz, és a „ronda, de finom” kategóriában indulhat. Ha ez a gyümölcskosár nem volna eléggé egzotikus, ott van még a keserű dinnye: kicsi, keserű és ronda. De finom is?

bali_tavaszi_tekercs.jpgHúsos különlegességek közül a babi guling neve kelti fel a figyelmet. Nyárson sült szopós malacot jelent, rizst érdemes hozzá választani. Ez az étel nemcsak különleges fűszerezése miatt értékes, de azért is, mert Bali az egyetlen muszlim többségű ország, ahol nem tilos a disznóhús fogyasztás. Népszerű helyi eledel az aprópecsenye jellegű lawar rizzsel, ami készülhet disznóból, kacsából vagy marhából. A semur lidah rizses marhanyelv, szerecsendiós, cukros szószban. Sok helyen kínálják a megunhatatlan tavaszi tekercset.

 

(...)

Kattints, ha kíváncsi vagy a legnépszerűbb indonéz fogásra és tovább olvasnád a cikket, vagy ha elutaznál Balira!

(Fotók: Pelsőczi Andrea)

Szólj hozzá!

"MINDENNEK ÚGY KELLETT LENNIE, AHOGYAN LETT"

2018. január 30. 19:53 - Kissancsa

Interjú Kamarás Ivánnal

Kamarás Ivánnal először találkozom személyesen, a való életben legalább olyan jóképű, jó kiállású, ahogyan filmekben és más szerepeiben megszokhattam. Beszélgetésünkből az is kiderül, Iván tudatos, felelősségteljes, családcentrikus, érzékeny és – ugyan ki gondolná – félénk férfi.   

kamaras_ivan_foto_csaszar_balint.jpgOlvastam valahol, hogy gátlásos fiú voltál, aki majdnem rockzenész lett, de közbeszólt anyukád. Anyai szigor volt otthon? Ami nem lenne meglepő, hiszen édesanyád Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balettpedagógus és tudjuk, a balettvilág szigorú.

Színésznek készültem, a rockzene is vonzott. Zenélni kezdtem egy iskolai zenekarban, közben jártam színjátszókörbe, de nem volt kérdés, hogy a Színművészetire jelentkezem. A zene a mai napig része az életemnek, a Vígszínházban sok zenés darabban játszottam, az Idegenek az éjszakában című szving-dzsessz koncertünkkel pedig lassan bejárjuk az egész országot. Félig-meddig a színházban nőttem fel, hároméves koromtól jelen voltam próbákon, hurcoltak ide-oda, öltözőkben, kulisszákban ténferegtem – korán megfertőzött a színházi élet. Egy percig sem volt kérdés, milyen jövő felé visz az utam, amikor színész lettem, úgy mentem a színházba, mintha hazajárnék. Szüleim biztos szakmai hátteret adtak véleményformálásukkal, kritikai érzékükkel, a hihetetlen művészi vénájukkal. Nagyon odafigyeltek rám, talán kicsit túlzásba is vitték a gondoskodást. De szigorúak is voltak, a két fiamon látom, mennyire: amint anyámék szigorúságával lépnék föl, egyből tiltakoznak, mondják, hogy „azért, mert téged szigorúan neveltek, még nem biztos, hogy minket is így kell.” Örülök, hogy a szüleim fegyelmezetté tettek, és megtanítottak a munka tiszteletére.

Meddig tartott a gátlásosságod, mikor és hogyan kezdődött, hogy a csajok bomlani kezdtek utánad? Vagy mindig is bomlottak?

Tinédzserkoromban nem mertem odamenni a lányokhoz, félszeg voltam. Nemcsak a csajozásban, mindenféle emberi kapcsolatomban, pályám elején még a színpadon is. Kitörni vágyás, ugyanakkor mértékletesség is van bennem. Alapvetően kerülöm a kényelmetlen helyzeteket, extrovertált műfaj a miénk, hatással van a gátlásosságunkra, félénkségünkre. Egyfajta terápia. Fejlődik a kommunikációnk. Bármiben jó lehetsz, ha eleget gyakorolod.

kamaras_ivan_edesanyjaval.jpgFiatalabb korodban drámát, novellát és verset írtál. Nem véletlen, hogy később egy hiánypótló műsorsorozatot csináltál Moblivers címmel.

Az M1-en ment, a Radnóti-emlékév apropóján készült, Seres Tamás rendezésében. Ötven Radnóti és ötven szabadon választott verset gyűjtöttünk össze, színészek mondták el mind a százat. Később csináltam a Vers M-et, mindegyik részt mobiltelefonnal vettem fel, még a korabeli technikával, nem HD-vel vagy 4K-val. Különböző szakmákból kértem föl szavalókat, a taxistól kezdve a vízvezeték szerelőn át Bárándy György ügyvédig. Horváth Charlie, Somló Tamás szintén szavaltak, azok szerepeltek, akikkel valamilyen kapcsolatom volt abban az időben. A taxis Cocteau-verset szavalt, a szeniorvilágbajnok díjbirkózó mindenes vízvezetéket szerelve mondta el a Még nyílnak a völgyben a kerti virágokat. Volt, aki karate formagyakorlatot mutatott be, miközben József Attilától mondott, és olyan is, aki Petőfi verse közben téglát tört. Egy vécésnénit is kameravégre kaptam János Vitéz részletekkel – furcsa műsor volt (nevet).

Sármos macsó hírében állsz, és ezt közösségi életed is alátámasztja. Profin kezeled a Facebookot, rajongók sokasága vesz körül a cybertérben is. Hogy indultál el az úton: barátaid, kollégáid biztattak, vagy egy ügynökség javaslatára vetetted bele magad a közösségi médiás szereplésbe?

2008-ban Anger Zsolt rakott föl a Facebookra, mikor a Figaro házasságát játszottuk a Vígszínházban. Anyámtól nem sokkal korábban kaptam egy laptopot, hogy bárhonnan tudjuk tartani a kapcsolatot – innentől datálódik a cyber életem. Menedzseremmel, Stern Évával való munkám is meghatározta az új irányvonalat, amit immár húsz éve konzekvensen követünk. De a sármos macsó, ahogy te fogalmazol, nem hangsúlyos, a humorra és az aktuális munkáimra fókuszálok.

kamaras_ivan_sport.jpgA médiában gyakran népszerűsíted a sportos, egészséges életmódot. Te magad is aktív életet élsz: jógázol, úszol. „Minden mentesen” táplálkozol, bioleveket iszol stb. Hogy jött az egészségtudatosság?

A sport szerves része az életemnek, ha kevés az időm, napi húsz percet jógázom otthon, ha belefér, elmegyek úszni. Két kilométereket szoktam leúszni. Gyógytornázom, hogy karbantartsam magam, és hogy a vázizmaimat megerősítsem. Két és fél éve derült ki, hogy laktóz- és gluténérzékeny vagyok. Amikor mondta az orvos, hogy életem végéig fog tartani, bepánikoltam, hogy mit fogok ezek után enni. Nagy volt a kontraszt a korábbi étkezésem között, el sem tudtam képzelni, hogyan fogom tudni beilleszteni a diétát az életembe. Meglepően hamar ráálltam a megfelelő étkezésre, és amióta tudatosan táplálkozom, kerekebb az élet. Húszévesen tombolunk – ami a csövön kifér –, nem foglalkozunk feltétlenül az egészségünkkel, hacsak valami erős hatás nem ér. Művészvilágban nőttem fel, a főiskolán láncdohányosok voltunk az osztálytársaimmal, hat-nyolc kávét ittunk egy nap. Ma már egészségtudatos hedonista vagyok, finom, de tápláló, jó ételeket és italokat viszek be a szervezetembe. A zöldség- és gyümölcslevek ivása a mindennapjaim része, már tíz éve fogyasztom a Dr. Steinberger termékeket, a márkának immár négy éve nagykövete is vagyok. A táncosoknak, színészeknek, akik a testükből élnek, a testükkel dolgoznak, a jó kondíció és megfelelő forma alapkérdés. Az idő előrehaladtával egyre jobban igyekszünk megőrizni egészségünket, gyakrabban nézünk tükörbe, és próbáljuk megtartani a formánkat, vonásainkat – közhely, de idővel tényleg olyan arcot kapunk, amilyent megérdemlünk. Tudatosan fordítok időt a mindennapokban az egészséges életmódra. Igényességet jelent, ha egészségtudatosan élsz, tested-lelked meghálálja a gondoskodást.

kamaras_ivan_szinesz.jpgPletykaoldalakon nem igazán látni téged, nem magánéleti botrányokból élsz.  

Hiszek a munkámban, nagyon szeretem csinálni. Nem kívánok a bulvárlapokból folyni, de az ismertségemnek jó oldala, hogy ha egy ügy mellé odaállok, annak súlya van. Olyan ügyeket választok, amelyek számomra is lényegesek, olyan partnerekkel dolgozom, akiknek törekvései egyeznek életstílusommal, vagy azzal, amilyen életmód felé törekszem. Ehhez alapvető a hitelesség.

Vígszínház-beli, illetve Pesti Színházbeli sikeres pályádat – többek közt Shakespeare, Csehov, Goldoni, Kleist darabjaiban játszottál – adtad fel a filmes karrier érdekében. Ráadásul 2009 óta Los Angeles és Budapest között ingázol. Megérte?

Nem adtam fel a színházat, csupán nem vagyok állandó tagságban a Vígszínházban. Kizárólag filmes karrierről sincs szó, hiszen sokféle színészi munkát csinálok. Például a korábban említett Idegenek az éjszakában című koncerttel idén áprilisban egykori anyaszínházamban, a Pesti Színházban is felléptünk. Amikor kikacsintottam Amerikába, itthon a filmszakma leszálló ágban volt, nem találtam annyi lehetőséget, mint most. Idén nyáron hat hazai produkcióban forgattam.

kamaras_ivan_gitar.jpgAz Idegenek az éjszakában elnevezésű koncerteden Sinatra és kortársai dalait adod elő. Két éve a New York Kávéházban én is láttalak, amint gitárral kísérve magad énekled a Rainbow című slágert – jól áll neked a szvingkorszak eleganciája. Mi a terved a projekttel?

Három formátumban létezik ez a produkció. Van egy zenekaros forma, ahol az Idegenek az Éjszakában Band kísér, egy szólógitárossal kiegészülve, illetve én is gitározom és persze éneklek. Van egy trió verzió, ahol két gitár egy zongora és ének felállásban játszunk, a harmadik változat pedig a két gitár és ének. A duófelállással felléptünk már öt-hatezer néző előtt, de kis klubkoncerten is. A zenekaros formáció nagyobb térben hangzik jól, a Budapesti Nyári Fesztiválon debütáltunk vele. A New York Kávéházban még a koncertsorozat előtt énekeltem, ennek már két és féléve, és szörnyen izgultam. A puding próbája volt, ahogy kiálltam egy szál gitárral. Rá kellett jönnöm, édeskevés, amit tudok, el kell kezdeni kőkeményen gyakorolni (nevet). Óriási élmény volt fellépni a különleges akusztikájú debreceni Református Nagytemplomban is, ahol adventi koncertet adtunk, de játszottunk nagy fesztiválokon, csodás szabadtéri színpadokon. A számok között saját történeteket, anekdotákat mesélek stand-up jelleggel, nem feltétlenül az előadókról, hanem arról, mit jelentenek nekem az előadott nóták, hol kapcsolódnak az életemhez. Kötetlen a légkör, de meg kell küzdeni a közönség figyelméért, főleg az idősebb korosztályért, hiszen ez az ő múltjuk, természetes, hogy elvárásokkal telve érkeznek. A következő koncertünk Győrben lesz, aztán rákanyarodunk a karácsonyi-szilveszteri időszakra, amikor még különlegesebb „jelentést” kapnak ezek a dalok. A My Way, a Fly Me To The Moon és a többi világsláger különösen kedvelt ebben az időszakban, hiszen valódi léleksimogatók.

kamaras_ivan_fiaival.jpgHa most visszamehetnél az időben, és találkozhatnál tinédzserkori önmagaddal, milyen tanácsot, útbaigazítást adnál neki?

Ugyanazt mondanám, mint amit a gyerekeimnek szoktam: vigyázzanak magukra. Mindennek úgy kellett lennie, ahogyan lett. Talán egy-két helyzetben másképp viselkednék. David Bowie mondta, hogy a kor olyan embert farag belőlünk előbb-utóbb, mint amilyeneknek mindig is lennünk kellett volna. Anyámmal rendszeresen beszélgetünk arról, miféle bölcsességet ad a kor, milyen irányba változik az ember. A régen nagy jelentőséggel bíró problémák elhalványulnak, relativizálódnak, újabbak jönnek a helyükre. Ahogy korban megyek előre, úgy érzem, színesebb az életem, a személyiségem is sokat gazdagodott. Bár lehet, hogy csak homályba vesznek az emlékek (kaján mosoly). A gyermeki lelkesedésem, a pozitivizmusom viszont megvan és arra törekszem, hogy meg is maradjon.

Az interjú eredetileg a Sikeres Nők 2017. októberi számában jelent meg.

(Fotók, a megjelenés sorrendjében: Kamarás Iván, Ridikül, nlcafe, Filmtekercs, kulturjunkie, 24.hu)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Maldív halpiac

2018. január 30. 17:26 - Kissancsa

Male Fish Market

Ha van szerencsénk meglátogatni a Maldív-szigeteket, a fővárosban, Maléban (Északi Male-atoll) ne hagyjuk ki híres halpiacát. Hatalmas területen halféleségek, amerre a szem ellát – persze orrunk is megkapja a magáét. Sokan nem rajonganak a halszagért, én mondjuk kimondottan bírom – ha az itthoni, szerény méretű halas pultnál (kivéve kedvenc halbeszerző helyemet, a nagyobbacska Budaörsi Halpiacot) megcsap az illat, az egész évben hiányolt tengerparti élet jut az eszembe.

Ha megismernéd a világ egyik leghíresebb halárusító helyét, eggyel több ok, hogy a Maldív-szigetekre utazz.

(...)

Kattints a részletekért, vagy ha tovább olvasnád a cikket.

(Fotó: Park Hotel Group)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Kihagyhatatlan desztinációk 2018-ban

2018. január 19. 13:14 - Kissancsa

Bemutatjuk, mely úti célok vannak a levegőben utazási irodai körökben mint 2018 várhatóan legnépszerűbb egzotikus desztinációi. Ön is vegyen egy nagy levegőt, és ne habozzon repülőre szállni, hogy a top öt ország valamelyikében megpihenjen. A szakértők ismerik az utazási trendeket, le ne maradjon; utazzon Ön is a legtrendibb helyekre! Bővebb információért forduljon irodánkhoz!

5.  Costa Rica

Costa Rica a Karib-térség gyöngyszeme, buja növényzete ámulatba ejt. A Csendes-óceán a partközelben zöldeskéken átlátszó, kristálytiszta, érdemes kipróbálni az éjszakai búvárkodást is. Esőerdők, krátertavak, gejzírek szabdalják e térséget – igazi Paradicsom.

4. Bali

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén a vulkánok, teraszosan művelt mezőgazdasági földek és fantasztikus tengerpartok miatt ejt rabul a természet. A luxusvillák kényelmesek, szuperek, jól fog esni, ha bérlünk egy kismotort, bemegyünk a városba, és elvegyülünk a helyiek közt. Szállásunk környékén fedezzük fel a még érintetlen természeti tájakat, biztosan akad egy-két eldugott szurdok, lagúna vagy vízesés. Érdekesség, hogy a sziget bármely szegleténél járva az emberek társasága mellett számolnunk kell kissé elszemtelenedett majmokkal is.

(...)

Kattints, ha kedved támadt elutazni, vagy kíváncsi vagy az első három ajánlott úti célra!

(Fotó: Janni Deler)

 

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Top 10 egzotikus nászút

2018. január 12. 12:13 - Kissancsa

Íme az első tíz legnépszerűbb egzotikus országbeli nászutas desztináció 2017-ben, az Exkluzív Utazás a toplistát szubjektíven állította össze. Vajon lesz meglepetés a helyszínek közt, vagy mindegyik papírforma? A felsorolás inspirációs forrásként is szolgálhat, nem csak az épp esküvőt tervezők számára.

10. Thaiföld

Mert nem túl drága, ráadásul változatos programok közül válogathatunk. A magyarok legkedveltebb egzotikus célpontja, senki ne számítson arra, hogy odalátogatva a sztereotípiákat felülírja.

9. Malajzia

Mert az ultramodern, nagyvárosias hangulat tradicionális, keleti szubkultúrákkal keveredik, izgalmas elegyet hozva létre. Buja parkok, impozáns épületek, meghitt sétányok a hátterei andalgásainknak.

8. Costa Rica

Mert a Karib-térség háborítatlan szépségeiben gyönyörködhetünk; szervezett módon esőerdőkben túrázhatunk, dzsipes szafarin iguanákkal barátkozhatunk – százféle természetközeli élményben lehet részünk, ha párosunk a vadon szerelmese.    

7. Bora Bora (Francia Polinézia)

Mert gyönyörű kék az óceán, sok a luxusszálloda, és szállóige a sziget neve mint a „hova utaznál legszívesebben?” kérdés adekvát felelete.

6. Fidzsi (Melanézia, Óceánia)

Mert minden képzeletet felülmúló lagúnái felcsigáznak (nem véletlen forgatták itt a Kék Lagúnát), de csókolózni a káprázatos vízeséseknél sem semmi, az óceán fölé, cölöpökre épített overwater bungalóban pedig extra érzés lehet heverészni…

5. Dubaj (Egyesül Arab Emírségek)

Mert a város a luxus szinonimája. Ultramodern, érdekes, lüktető – nem kifejezetten pihentet, annál inkább izgalomba hoz, nem mintha élénkítésre amúgy szükség volna életünk egyik, ha nem a legjobban várt utazásán. Nem lehet kifogás, hogy a térségben magas az átlaghőmérséklet, a csúcsteljesítményű klímaberendezések mellett még fedett sípálya is hűsíthet minket, környezetvédelmi aggályainkat kicsit tegyük félre.

 

Ha házasodni készülsz, mézesheteidet tervezed, ha a házassági évfordulót szeretnéd méltó módon megünnepelni, vagy csak simán új úti célon töprengsz, esetleg passzióból érdekelnek a nászutas útirányok, kattints! A cikk befejező részét ITT találod.

(Fotó: Lydia Ellis Millen)

 

Szólj hozzá!

Csillagok peremén

2018. január 08. 15:54 - Kissancsa

Mikrokozmosz a Bartók Színházban

tokes_nikoletta_gasparik_gabor.jpgPöttöm világba csöppenek, egy igazi mikrokozmoszba, köröttem csak gyerekek, ráadásul mind engem néz – néző vagyok én is.  Négy kíváncsi ember végigszalad az élet fő állomásain, gonddal kiválogatott hazai kortárs gyerekversekkel és Bartók zenéjével kísérve – tartalmas, színvonalas, szórakoztató gyerekelőadás a Mikrokozmosz a fiatal színész, Csadi Zoltán rendezésében, a dunaújvárosi Bartók Színházban.

Rég nem láttam gyerekdarabot, nem tudom, mennyire lehet megszokott, hogy maga a rendező fogadja a bejáratnál barátságos mosollyal és rövid köszöntéssel – szinte egyesével – a gyerekvendégeket, s ők veszik is a lapot, kedves természetességgel. Én a sarokban olvadozom – mondták, várjam meg, míg az osztályok elfoglalják helyüket a nézőtéren, azután üljek csak le a fenntartott székre. A terem közepére irányítanak, ennél furábban nehezen érezhetném magam; kicsiny világba csöppenek, annak is a közepébe, körül vesznek a gyerekek, ráadásul az elején – mivel nem ismernek – mind engem néz. Több szinten süllyedek el a mikrokozmoszban.

kiss_attila_simenfalvy_agota_gasparik_gabor.jpgKezdésnél hárman vannak a színpadon, köztük egy összecsavart szőnyeg gyanúsan viselkedik: kígyózik, tornázik, ugrabugrál – talán nyöszörög is? Kilóg a lóláb, mikor kilátszik a görgetegből két láb, a gyerekek izgatottan be is kiabálják, hogy ember van a szőnyegben – és körülbelül ilyen formán végig narrálják az előadást. Bevonódnak, engem már észre sem vesznek, nem zavartatják magukat, hangosan félnek, nevetnek, meglepődnek, de el is csendesednek – mindent előírás szerint csinálnak. Pedig nincs semmi előírva. Ha nem érteném a kicsik nyelvét, a jelekből akkor is levenném, hogy kisiskolások számára jól megkoreografált a produkció.

csadi_zoltan.jpgAmi a szó szerinti koreográfiát illeti, a szépen kidolgozott mozgás- és táncelemek még érthetőbbé teszik a zenével és verssel elmondottakat. A különböző művészeti ágak felől egyszerre érkező ingerek nem hagyják elkalandozni az ingatag figyelmet. Tőkés Nikoletta kislányos mozdulatai bájosak és harmonikusak. Alaposan kizökkenünk, mikor egy kisfiú váratlanul bekiabálja, hogy a színésznőnek kilátszik a bugyija. Amolyan teniszező hölgyeknél használatos kisnadrág van rajta – felkészült ő a szó szerint nyakatekert jelenetekre és a kiskorúak szemfülességére.

(...)

A teljes cikk itt, a Prae-n jelent meg.

(Az első kettő a Bartók Színház fotója, a harmadik a sajátom.)

Szólj hozzá!

BARÁTI KÖR, KLUBOZÁS, FOGADÓÓRA?

2017. december 20. 14:42 - Kissancsa

Éljünk közösségi életet élőben!

julien_kave.JPGBaráti kör, klubozás, fogadóóra? – kérdezgették barátaim, mikor megosztottam új ötletemet egy Facebookon szívecskés üzikkel, nevető fejes kommentekkel, mezei smiley-kal és like-esővel töltött zsibbadt estén. Egyszerre minden ismerősömet találkozóra hívtam egy kávézóba.    

 

 

Időhiány miatt nem tudok találkozni sok ismerősömmel, pedig szeretnék, és keveslem a kapcsolattartást FB-n, ezért kitaláltam, hogy ha van kedvetek beszélgetni velem, gyertek el kávézni törzshelyemre, a Julienbe mondjuk december 13-án 16-tól (de 18 óráig bármikor). Témánk is lesz: a félelem. Én például most attól félek, hogy senki nem akar akkor és ott kávézni velem. Nagyon örülnék, ha minél többen eljönnétek, jó lenne személyesen is látni titeket. Nincs semmi ajándék, belépő, termék, beöltözés vagy tudom is én, mi. Tök kötetlen az egész.

Az invitálásra kaptam like-okat, szívecskéket, kedves elnézést kérést stb. Mondtak véleményeket is, hogy nem karácsony előtt és hétköznap délután kéne tartani a bulit. Abban bíztam, hogy a kevés ráérőből megképződhet a keménymag.

Ha rendszeressé teszed a fogadóórád, remélem, el is jutok egyszer.

bobe_nandi.jpgErzsi barátnőmnél pontosabbat el sem tudok képzelni, most is pontban 16-kor megérkezett tíz hónapos kisfiával, Nándival, pedig nem is volt kitűzve kötelező kezdési időpont – jólesőn nyugtáztam, hogy itt már nagy baj nem lehet. Andi akkor csatlakozott a beszélgetéshez, amikor ott tartottunk, mitől félhetnek egy éves kor alatt a kisbabák.

Jöttek barátnőim, papírforma módon, ez alól csak Kori volt kivétel: nem ígérte magát a gyerekek iskola utáni programjai miatt, valahogy mégis betévedt – s ez igen meghatott.

nanushka_kriszta.jpgBár a többség szégyenlősen megszavazta, hogy ne készüljön a jelenlévőkről fotó, nem állom meg, hogy Krisztinát cool Nanushka ruhájában ne szerepeltessem (a képet aznap készítettem következő közös programunkon, stílszerűen a Nanushka showroomban).  

Egy csésze kávé volt az ajándékom a megjelenteknek – éreztem, hogy ebbe tutira nem megyek tönkre. Kaptam sok kedvességet, érdekes gondolatokat a félelemről és hasznos tanácsokat a következő összejövetelről.

Nyakig a világhálóba gabalyodva egyenesen függve rajta, tőle stb. könnyen megfeledkezünk a triviális tételről, hogy barátokkal élményeket szerezni az egyik legjobb a világon. És legyen személyes találkozás! A virtuális teret kezeljük helyén – például intézhető rajta a programszervezés.  

andi_keze.jpgIzgalmas kísérlet volt egymás számára idegen embereket klubozni hívni, egyetlen közös pontnak magamat tenni, de persze kiderült, egynél több a közös többszörös – vagy mi. Remélem, ez a folytatásban is így lesz, és egyre többen kapnak kedvet a részvételhez. Szeretnék felkérni példaértékű hírességeket, hogy egy-egy alkalommal legyenek ők is részesei a beszélgetéseknek.

julien_vendegkonyv.jpgTehát a kérdésre a válasz: kicsit fogadóóra, inkább baráti kör és klubozás – közösségi élményszerzés, háló nélkül.

Két utólagos hozzászólás:

Ez a jó kis beszélgetés ismét csak azt bizonyította számomra, hogy igenis 1-1 órát kell szánni a barátokra, és nem csak a facebookon pötyögve tartalomszegény üzeneteket írogatva kontaktálni!!! Várom a következő lehetőséget szeretettel!!

Mi is nagyon jól éreztük magunkat. Jó volt ismeretlenekkel is találkozni. :) És itt most nem a macaront értem. Puszi és legyen még ilyen!!

Szólj hozzá!
Címkék: sztori

TRAVEL BLOG: Kalandtúra haladóknak

2017. december 15. 20:50 - Kissancsa

Omán

Arab-félsziget délkeleti pereme, szultanátus az államformája és a világon az egyetlen hely, ahol a lakosság ibádi muszlim többségű – aki ismeri, már tudja, ez Omán. Nézzük meg közelebbről!

Területének nagy része sivatag, az Arab-tengerrel sivár partszakasz köti össze, vad sziklás hegyek övezik, legmagasabb pontja a 3004 méteres Dzsebel-es-Sam („a Nap hegye”). Ellenpontként turistacsalogató oázisai mint megannyi paradicsomi „mikrokozmosz” ejtenek ámulatba. Wadi ash Shab („sziklák közötti kanyon”) az egyik legizgalmasabb ománi település, látványos viaduktja, kristálytiszta hegyi patakokat rejtő szurdokjai barangolásra és megmártózásra csábítanak. A datolyától roskadozó, buja oázisok mellett marsbéli tájra hasonlító kiszáradt folyóvölgyeket, vádikat is találni. Azonban a tenger felé szépen zöldellő vádik sorakoznak, ahol pálmafák, sások, banánültetvények, leánderek burjánzanak.

(...)

Kattints, ha kedved lett elutazni, vagy tovább olvasnád a cikket!

(Fotó: Fotocommunity)

Szólj hozzá!

Az élet Grover's Corners-ben

2017. december 04. 20:43 - Kissancsa

A mi kis városunk a Karinthy Színházban

eskuvo_lovas_rozi_baronits_gabor.jpgA képzeletbeli New Hampshire-i falu, Grover’s Corners lakóinak átlagos napja olyan, mint mindannyiunké. A postás csenget, szomszédok beszélgetnek egymással kertészkedés közben, egy ismerős beköszön a biciklijéről, gyerekek iskolába mennek, a templomi énekkar éjszakába nyúlóan próbál és a többi. Látszólag semmiségek, lényegtelen események történnek A mi kis városunkban, mégis Thornton Wilder rádöbbent, hogy az élet a maga egyszerűségében csoda(szép). Rebecca Gibbs sajnos későn ébred rá, halála után bánja, hogy nem figyelt szeretteire eléggé, és nem élte tudatosabban az életét. Mi viszont hátra dőlhetünk, hogy bepillantsunk a Karinthy Színház három felvonásos előadásában – egy másik remek alkotás címét kölcsön véve a mások életébe (Ld. A mások élete című film – a szerk.).

lengyel_ferenc.jpgA felvonások a közösség egy-egy napját mesélik el, szó szerint egy mesélővel, Lengyel Ferenccel. Robosztus alakját földig érő kaftán húzza le, szépen csengő orgánumával végigvezet a történeten, leír, magyaráz és véleményt is mond. Habár játékát alárendeli mondanivalójához képest, Karinthy Márton rendező néhány játékos megoldással bevonja a sztoriba, ráadásul a darab szerint Lengyel nemcsak narrátor, hanem amolyan rendező is. Mókás ahogy egy nagy faliórán tekergeti a mutatókat, attól függően, hogy épp mikor csöppenünk a sztoriba, ám a kronologikus sorrendet megtartja – kívülről nézve élet-halál ura. 

(...)

A teljes cikk itt, a Librarius-on jelent meg.

Köszönöm a fotókat Gergely Beatrixnak.

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: A Maldív-szigeteken mindenki mosolygós

2017. november 24. 12:19 - Kissancsa

Ha egzotikus utazásra vágyunk, exkluzív utat keresünk, ráadásul imádjuk a szörfözést, a Maldív-szigeteknél nem is választhatnánk jobbat. Hajóval kedvünkre felfedezhetjük a szigeteket. Thulusdhoo és Sultans lenyűgöző, édeni helyek – 100% Paradicsom – utóbbi helységnév eszünkbe juttatja, hogy tizenegy évig szultanátus volt az ország államformája, élén Mohammed Farid Didivel. Érdekesség, hogy habár jelenleg köztársaság, nincsenek politikai pártok, atollvezetők irányítanak (az atollok a helyi közigazgatási felosztást jelentik), őket az elnök választja. Kuda Huraa és Landaa Giraavaru is gyönyörűek, Four Seasons Resort szállodájukról híresek. Nádtetős bungalókban lakhatunk, hatalmasra nőtt pálmafák közt. Ne ijedjünk meg, de szigetelés híján – ami a nagy meleg miatt felesleges – többlábú vendégek simán meglátogathatnak minket. A hotel konyhája, wellness- és spa részlege kimagasló színvonalúak, viszont éjszakai életre, animációs programokra ne nagyon számítsunk.

A cápatámadásoktól nem kell tartani, számos cápafigyelő állomást helyeztek ki. A viharjelzés is profi szinten működik. Izgalmas tény: ha a Maldív-szigeteken nyaralunk, átmehetünk az Egyenlítő vonalán! De szerelkezzünk fel jócskán fényvédővel, mert a térségben süt legélesebb szögben a nap.

(...)

Kattints, ha elutaznál, vagy tovább olvasnád a cikket!

(Fotó: Robb Report)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: A part, ahol az "isteni Bardot" is nyaralt

2017. november 15. 17:56 - Kissancsa

Buzios

Brigitte Bardot filmes pályája csúcsán, 1964-ben fürdőruhában pózolt a kameráknak brazíliai nyaralásán, megalapozva Buzios, a halászfaluból lett fürdőváros hírnevét. A helyiek a tengerparton felállított bronzszoborral emlékeznek BB náluk eltöltött két hónapjára, amint egy bőröndön ül, és a távolba néz. Ha mindig is szerettünk volna fényképezkedni a francia színésznővel, szobra mellé ülve megtehetjük. Ezután jól fog esni egy cappuccino a stílszerűen Bardot nevét viselő, szomszédos kávézóban. De róla nevezték el az ottani mozit is: Gran Cine Bardot. Csarnokában világhírű színészek és színésznők dedikált arcképeit láthatjuk.

(...)

Kattints, ha kedved lett elutazni, vagy tovább olvasnád a cikket!

Szólj hozzá!

AZ ARTISTA ÚJRA DIVATBA HOZTA A DIVATOT

2017. november 14. 14:50 - Kissancsa

Interjú Imre Katival

Az első magyar divatkollektívát tizenhét éve alapították, azóta igazi legendának számít a hazai divatéletben. Az Artista márka állandó szereplője a bécsi divathétnek, a folyamatosan érkező ruhakollekciók mellett ma már a kiegészítők is meghódították a vásárlókat. Jelenleg Imre Kati, Stampf Katalin és Rácz Nóra alkotják a csapatot.

Az Artista mögött egy dizájnerközösséget találni. Kikből áll a csapat? Hogyan indult útjára a márka?  

1994 őszén, a főiskolai-, illetve mesterdiplomák megszerzése után hatan, divattervezők összeálltunk. Nem volt tőkénk, low budget divatbemutatóval kezdtünk. A modellek a körúton, az Örökmozgó mozi előtti zebrán mentek át mikor a lámpa zöldre váltott, és a következő zöldjelzésre jöttek vissza, a moziban öltöztek át. Felbuzdulva a sikeren, mindjárt csináltunk egy másik bemutatót a Gellért Fürdő aulájában. Nagyjából nyolcszázan jelentek meg, pedig csak plakáton hirdettünk, nem volt Facebook, sem internet vagy kereskedelmi csatorna. Artista márkanév alatt szerepeltünk, a közös lógó mellett a saját nevünk is rákerült a ruhákra. Mindegyikünk egyenként tíz-tizenöt öltözékkel készült, amiből összejött egy nyolcvan-kilencven darabos kollekciót. Hiába az elkülönülés, a hat kollekció összeforrott: egy műhelyben, egy inspirációs szál mentén folyt a munka. Ezt a felállást, ezt a fajta műhelymunkát ma már sehol nem látom.

Hol volt lehetőség divateseményen megjelenni? Hol lehetett kapni a márka ruháit?

Független lelkes szervezők (például Szigeti Szilvi) számos divatperformance-t rendeztek, többek közt a Műcsarnokban és az Iparművészeti Múzeumban. Megengedhettünk magunknak egy-egy szezonális, saját szervezésű bemutatót is. Akkori menedzserünk segítségével szponzorokat szereztünk, fizettük a modelleket. Csatlakozott egy angol befektető, támogatásával nemzetközi irányt vettünk. A márka brit piacon nem lett igazán sikeres, mert befektetőnk nem nagyon értett a nemzetközi márkaépítéshez, viszont Ausztriában már a 90-es években megvetettük a lábunkat, és azóta szezonálisan részt veszünk a bécsi divateseményeken. Van már egy divatüzletünk is ott. Itthon 1994-ben nyitottuk meg első üzletünket a Petőfi Sándor utca egyik kapualjában. 1995-től egy Párizsi utcai udvarban kávézó és ruhaüzlet viselte a nevünket. Hatalmas helyiség volt: százötven négyzetméteres üzlet alul, fölötte ugyanekkora kávézó. A két szint között lyukat vágtunk a födémbe, hogy át lehessen járni a „különböző művészeti ágak” között. A kávézót csendes, szolid kulturális térnek képzeltük, ahol irodalmi esteket tartunk, de annyira népszerű lett, hogy hamarosan a főváros egyik elhíresült éjszakai szórakozóhelyévé változott. Nem tudtunk bezárni, hajnali kettőig-háromig nyitva volt a ruhaüzlet is. Érdekes színfolt volt, a kávézókról szóló budapesti kalauzban is feltüntetik. Két év után végleg be kellett zárni, mert a lakók panaszkodtak a zajra, de sokan szívesen emlegetik.

Az Artistát a klasszikus stílus újragondolása, a meglepő részletek, a különleges anyaghasználat, a fekete-szürke színek dominálása jellemezi. Annak idején leginkább az „alternatív” jelzővel illették. Hogyan változott a dizájn az idők során?

Eleinte a sokszínűség és egyediség mentén haladtunk. Boldogok és fiatalok voltunk, az értékesítés nem volt elsődleges szempont. Persze örültünk a befolyt pénzeknek, de szinte az egészet visszaforgattuk. Az volt fontos, hogy minél több produktumot hozzunk létre, minél több kreativitást szórjunk ki magunkból a világba. Mindez sokáig megfelelt, de mikor jött az angol befektető, más irányba mentünk – az egyedi artista műalkotásokra általában nem voltak vevők a befektetők. Felmerült az igény, hogy csináljunk közös kollekciót, ne egyesével tervezzünk – Artista Classic néven hoztuk létre – a meglévő mellé – az új vonalat. Ez egy tanulási folyamatot indított el. Elkezdtünk különböző méreteket is gyártani. Sokszor kellett változtatni a dizájnon, mert nagy méretben nem mindig mutattak jól a számunkra kedves darabok. Az anyagvásárlás is változott. Itthoni anyagcégektől vásároltunk, később azonban – mivel megrendelésre kezdtünk dolgozni, és utángyárthatónak kellett lenni – nagy európai textilgyáraktól rendeltünk. Egy évre előre dolgozunk a mai napig. Az Artistára még mindig jellemzők a korábbi stílusjegyek, az alternatív jelző most is megállja a helyét, csak letisztultabb lett a dizájn. Önmagunkból nem vetkőztünk ki, de kicsit lenyugodtunk. És jobban odafigyelünk a minőségre. Fontos lett, hogy az Artista ruha ne csak kreativitást, individualitást és extravaganciát jelentsen, nyugodt eleganciát is nyújtson viselőjének a mindennapokban. Tiszteljük a klasszikus, tradicionális szabásvonalakat, melyeket gyakran elvonatkoztatunk és párosítunk egyszerű, olykor távol-keleti vonalakkal, létrehozva a városban élő, független nő ruhatárát.

Mi inspirálta akkor, és mi motiválja ma a társaságot?

A képzőművészet, a festészet fő inspirációs forrás. Például táskáink illusztrációi mind képzőművészek alkotásai. Nem akarunk a tömegtermelés irányába elmenni, a Non growth! (Ne növekedj!) szellemiségünk része. Igyekszünk megtalálni az egyensúlyt a növekedésben. Alapvető számunkra a környezettudatosság: valamennyien – a varrónőket is beleértve – szelektíven gyűjtjük a szemetet, sőt, a direkt újrahasznosítás elvét valljuk, és vidékre hordjuk a komposztot. Jelenleg hárman képviseljük a márkát, mindnyájan jógázunk, közel áll hozzánk a keleti gondolkodás, a kertészkedés, a vidéki élet. Érdekel minket, hogy mi lesz a Földünkkel, hová tart a világ. Filozófiánk a kezdetektől beépült a kollekciókba.

Az interjú eredetileg a Glamour 2017. októberi számában jelent meg.

(Fotó: Imre Kati, a fotón középen)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Földünk két felének találkozásánál

2017. november 06. 18:02 - Kissancsa

Panamai Köztársaság

Izgalmas úti cél a két óceán, a Csendes és az Atlanti találkozási pontja – ez (is) Panama. Van abban valami természetfeletti – ha élhetek ezzel a képzavarral –, hogy Földünk két legnagyobb természeti képződménye ember alkotta helyen egyesül.

Hogy áthajózhassunk a Panama-csatornán, speciális csatornahajózási adót kell fizetnünk, vízi járművünknek motorral is rendelkeznie kell, és az átkelést külső parancsnoki utasítás szerint tehetjük csak meg. Ha romantikus kiránduláson vagyunk, ne felejtsük a szóbeszédet: a csatorna felett átívelő híd, a Bridge of the Americas alatt csókkal ünneplő párok kapcsolata tartós lesz.

De Közép-Amerika legdélibb államába, a Panamai Köztársaságba nem csak a csatorna miatt érdemes ellátogatni, lenyűgöző szigetvilága és fővárosa, Panamaváros is turistacsalogató. Mindkettő a maga módján színes; a szigetek bujaságát el tudjuk képzelni, Panama City-ben a modern felhőkarcolók keverednek a spanyolok építette falakkal és a francia csatornaépítők XIX. századi házaival.

(...)

Kattints, ha kedved lett elutazni, vagy tovább olvasnád a cikket!

(Fotó: Anthony John Coletti)

Szólj hozzá!

HELLÓ, KENGURU!

2017. október 30. 14:11 - Kissancsa

Interjú Mayer Balázs Kenguruval

Polgári neve talán keveseknek mond bármit, pedig Mayer Balázs igazi budapesti legenda. A kilencvenes évek éjszakai életének lexikonában külön fejezetet érdemelne az alakja, ahogy a modern divat történetében is.

A Kenguru-kreációk nemcsak a hazai partik sztárjai voltak, a tervező nemzetközi szinten is ismertnek számít, a legendás Fashion TV több alkalommal bemutatta kollekcióit.

A rendszerváltozás utáni időszak meghatározó divattervezőjeként hogy emlékszel vissza a hazai divatélet felpezsdülésére? Hogyan indultál el a pályán?

A szakmát 1994-ben, pólók tervezésével kezdtem. Fekete alapszínre ezüstmintákat találtam ki. Ez a kombináció éppen trend volt Nyugaton, segített, hogy felfigyeljenek a munkámra. Exkluzív felkérést kaptam, hogy csináljak a pólókból kollekciót, és mutassam be a Fortunában. A klub kifutóján péntekenként híres külföldi márkákat – Chevignon, Kookai stb. – lehetett látni, olyan extra programokkal, mint a Hajas- és Zsidró haj-show. Az első bemutatókat baráti segítséggel rendeztük meg, hihetetlen csapat jött össze! Marlon Ungaro Extravaganca New Yorkban élt, cirkuszban dolgozott, transzvesztitaként performance-okat adott elő, Angéla rendszeresen fiúruhában indult el otthonról, a Nyugati Pályaudvaron öltözött be lánynak. De megemlíthetem Maróy Krisztina és Mándy Zsófia modelleket is. Zsófi a barátnőm volt, jó sok modellt ismert. Barátnőjének, Krisztának a barátja, Richweisz Péter tehetséges fotós, ő készítette az első komolyabb képeket a kollekciómról, különleges látásmódja iránymutatónak számított. Jelentős underground-élet folyt, partiszervezők bontogatták szárnyaikat. Acid-partikkal kezdődött, de akkor jött be szinte az összes ma létező zenei irányzat: techno, drum and bass, rave, jungle. A számomra meghatározó goa szintén kezdett terjedni – goapartik szervezésébe fogtam.

Volt akkoriban a divattervezők közt együttműködés? Figyeltétek egymás projektjeit? Kik voltak rád hatással?

Király Tamás nagy hatással volt, korán hallottam róla, ráadásul, 1992 környékén együtt dolgozhattam vele több projektben. A divattervezők nem voltak ismertek, csak páran, fiatalok tudtunk egymásról. Körünkben volt többek közt az Artista csapata, Zoób Kati. Náray Tamást mint divatbemutatók szervezőjét ismertük, önálló kollekcióval 1997 körül jelentkezett. A 80-as évektől alkotó generációról fogalmunk sem volt – fiatalok és idősebbek között nem volt átjárás. Nagy nemzetközi – főleg francia és olasz – tervezőket tekintettem példaképnek: Jean-Paul Gauthier-t, Yves-Saint Laurent-t, Pierre Cardin-t. 1994 januárjában néhány hetet New York-i barátomnál töltöttem. Olyan erősen hatott rám a hangulat, a rengeteg üzlet és divatirányzat, hogy ott és akkor megrajzoltam a Kenguru-logót.

Elejétől fogva kreációid a Kenguru márkanév alatt szerepelnek, téged is így becéznek.

A 87-es szilveszteri bulin egyik barátomtól kaptam a becenevet. Szerinte úgy táncoltam, ahogy egy filmben a Kenguru néven szőnyegre lépő bokszoló, akinek annyi a jelenete, hogy bemegy a ringbe, és kiütik. Azokban az években ismerkedtem meg rengeteg haverral, a Vörösmarty téren és a Felszabadulás téren (ma Ferenciek tere) bandáztunk minden nap. Megláttak, és jött a „helló, Kenguru!” – hamar rám ragadt, ezzel a névvel azonosítanak.

Az avantgard és underground jelzőket használják a munkáidra legtöbbször, de militaris elemeket is találni nálad – elnézve a mai divatot, megelőzted vele a korodat –, a 90-es években készült divatfotóid futurisztikus, sci-fibe illő formákról is tanúskodnak. Nekem a Balde Runner ugrott be az egyik szettről, amit egy ázsiai modell viselt. Hogyan jellemeznéd a stílusod?

Folyamatosan változott, volt heavy metalos, indiai ihletésű stb. – próbáltam egy-egy korszakra vagy témára felfűzni a bemutatót. Meghökkentést keltettek lakk-és műszőrme kreációim. Filmezni kellett volna 1994. december 16-án a Fortunában a közönség döbbent arcát – mondjuk erről van is tévés felvétel (nevet). Kedvelem a terepanyagot. New Yorkban már terepben jártak, bevásároltam hat-nyolc színben, a következő divatbemutatóra abból készültek a ruhák. Nálunk főleg sötétzöld-barna-fekete árnyalatút lehetett látni, nekem volt belőle kék, piros, zöld, sárga – amilyen színt csak el lehet képzelni. Rendszeresen jártam New Yorkba, Londonba, figyeltem az ottani tervezőket, dizájnerüzleteket, később lehetőségem nyílt kollekciómmal részt venni kinti divateseményeken. Utazásaim inspiráltak, segítettek egyedi arculatot találni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a 90-es évek közepén sikk és kuriózum volt Kenguru-ruhában megjelenni a partikon.

Annak idején hordtál egy ikonikussá vált kétszarvú, amolyan „ördögös” sísapkát.

Gaulthier egyik sapkája ihlette. Hasonlóan ördögsapka volt, másmilyen kivitelben. „Kétszarvúm” az első darabokkal jött ki – és micsoda döbbenetet keltett! Rasztafrizurámat is állandóan megbámulták. Izgalmas volt kvázi úttörőként részt venni a hazai divatéletben!

Mikor térsz vissza tervezőként?

Mostanában nem volt időm foglalkozni ezzel, minden energiámat a Budapest Fashion Week szervezése köti le. Tervezni csak szívvel-lélekkel, maximális odafigyeléssel lehet. Célom, hogy kijöjjek új kollekcióval, szeretném eljuttatni a márkát a húszévesekhez, miközben korábbi vásárlóimról sem feledkezem meg.

Az interjú eredetileg a Glamour 2017. októberi számában jelent meg.

(Fotó: Recorder)

Szólj hozzá!

TRAVEL BLOG: Aktív pihenés Thaiföldön

2017. október 27. 16:00 - Kissancsa

Ha Thaiföld kerül szóba, általában thai masszázsra, finom ételek kóstolására és más kényelmes időtöltésre gondolunk. De mit csináljunk, ha ott is aktív pihenésre vágyunk?

Vitorlázzunk a kristálytiszta Thai-öbölben vagy az Andamán-tengeren. A sziklamászás talán keveseknek jutna az eszébe, pedig Krabi mészkősziklái a kezdő mászóktól a profikig, mindenki számára tartogatnak kalandot. Az oktatók segítenek kiválasztani a szintünknek megfelelő mászóútvonalat, köteles biztosítás mellett tanítanak meg a fortélyokra. Ne hagyjuk ki a dzsungel túrát sem! Ha Phuketen nyaralunk, a Mangrove vízesés kötelező kirándulóhely.

Izgalmas vállalkozás elrepülni a dzsungel felett: Chiang Maitól egyórányi autóútra, nagyjából ezer méter magasan, a hegyek között él a Khamu törzs. Nomádok, rizst, kávét és teát termelnek, vadásznak és gyűjtögetnek. Ha kötélen elrepülünk falujuk felett, időutazásban lesz részünk; visszapillantunk a mezőgazdasági forradalom időszakára, kb. 10.000 évvel korábbra. Angol nyelven beszélő idegenvezetőnk két égi hídon is átvezet minket.

(...)

Kattints, ha kedvet lett Thaiföldön nagyon elfáradni, vagy tovább olvasnád a cikket!

(Fotó: Janni Deler)

Szólj hozzá!